Századok – 1932

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A hűbériség szerepe Szent István királyságában 369

370 V.4CZY PÉTER. Az egykorú nyugati források a hűbérurat általában seniornak hívják. Tehát maga a szóhasználat is amellett szólna, hogy a cikk hűbéres vitézek tartását rendeli el. így minden jel arra mutat, hogy a nyugati államformára berendezkedő magyar királyság sok más intézmény mellett a hűbériséget is meghonosította. Valószínűnek látszik, hogy a katonatartás hűbéri módjának bevezetése István politikai programmpontjai közt szerepelt. Ezek a következtetések Szent István királyságát a nyugati államok sorában mint hűbérileg szervezett regnumot mutatják be. István a keresztény Nyugat kultúrjavaiba kapcsolta be országát. Gondolkozásmód és világnézet azt parancsolta neki, hogy az államot az adományrendszer fejlesztésével hűbéri alapokra fektesse. Keresztény elvek szerint kívánt uralkodni nyugati szellemben. Nos, clunyi kereszténység és hűbériség annyira összeforrtak egymással, hogy a hűbériségnek is szerepet kellett engednie királyságában. A kort betöltő hűbéri eszme varázsa alól — úgy látszik — Szent István sem vonhatta ki magát. Erre mutat a milesek tekintélyes serege, erre a servitium javadalmazására szolgáló adományrendszer.1 Az alább következő tanulmány a hűbéri átvétel kérdését veszi vizsgálat alá. Megkísérli kimutatni, hogy Szent István nem gondolt a hűbériség átültetésére. Nagy államalkotó munkájában innen is, onnan is merített, ezt is és azt is átvette a keresztény Nyugat kultúrjavaiból. Ám a Nyugatról behozott intézmények sorából hiányzik az, amelyik mai szemmel nézve oly jellemző a középkori államra : a hűbériség. Tény az, hogy a királyság szolgálatába sok nemes, s sok idegen eredetű vitéz szegődött. Hogy ezek a milesek szolgálatukért valamiféle javadalmazásban részesültek, senki sem vonhatja kétségbe. I)e ez a rekompenzáció nem folyt hűbéri megállapodásból. Birtokadományokkal itt is, ott is találkozunk. Szent István törvénye többször említi a királyi donác-iót. Egyik cikke kifejezetten szól azokról a comesekről. akik az általuk adott donumot mileseiktől visszaveszik.2 A donum azonban lehet stipendium is, természetbeli szolgáltatás. A törvényből nem tűnik ki, hogy a donum alatt adománybirtokot kell értenünk. Maga az adománybirtok, 1 A hűbéri felfogás főképviselői ii odalmunkban Hóman Bálint. (Magyar történet, I.) és Eckhart Ferenc (Jog- és alkotmánytörténet c. tanulmánya Hóman Bálint : „A magyar történetírás új útjai"ban. 1931. és A magvar alkotmányfejlődés. 1931.). 2 II. 10. és 11. cikk. Závodszky, id. m. 155. 1.