Századok – 1932

Szemle - Schmitthenner Paul: Krieg und Kriegsführung im Wandel der Weltgeschichte. Ism.: Tóth Zoltán 357

szemle. 357 hogy az egyes családok honnan és milyen körülmények között vándoroltak be. A magyarosodásnak a 70-es évekig útjában állott az idegen környezet és a Bécs felé irányuló kereskedelem. Ettől kezdve gyorsan hódít a magyar nyelv ; bevonul az iskolába, az egyházi életbe, a jegyzőkönyveket is magyarul szerkesztik és az idegen hangzású neveket magyarral kezdik fölcserélni. Hangsúlyozza K., hogy a győri zsidók a harctéren is teljesítették kötelességüket. Az egész előadásból kiérzik a szerző rajongása faja és felekezete iránt. Főcélja, hogy emléket állítson a vallásos és kulturális intézmények megalkotóinak. A hitközségi intézmények rajza mellett nagyon hiányzik a könyvből a zsidóság gazdasági törekvéseinek ismertetése, erre mindössze 3 oldal jutott a 236 lapból. Pedig ezt is könnyen elvégezhette volna K., ha a hitközségi levéltár után a megyei és városi levéltárban is folytatja az adatgyűjtést. A mozaikszerű feldolgozás az összefüggő előadás rovására van, történet helyett valóban csak vázlatokat kaptunk a hitközség múltjából. Eperjessy Kálmán (Szeged). LukcsicsPál: A veszprémiszékeskáptalan levéltára. 8° 31 1. (Különlenyomat a Levéltári Közlemények 1930. évf.-ból.) A levéltárat két szerves egység, a hiteles helyi országos- ós a magánlevéltár alkotja. Külön harmadik résznek tekinthető a veszprmié püspökség gazdasági levéltárából kiválogatott s itt örökletétként elhelyezett iratok gyűjteménye. A hiteles helyi és a káptalan saját vagyon- és ügykezeléseinek emlékeit tartalmazó magánlevéltári anyagot a XVIII. ós XIX. századokban végrehajtott rendezések alkalmával tartalmi csoportokban osztották szét. L. célja az volt, hogy az érdeklődőltnek az egész levéltárról összefoglaló ismertetést nyújtson. A tartalom kidomborításánál szemmelláthatólag a családtörténetírás kívánságai állottak szemei előtt. A család- és birtoknevek katalógusszerű felsorolása e tekintetben hasznos szolgálatot is tesz, de nem lett volna felesleges az anyag szélesebb áttekintésű jellemzése sem. A középkori oklevelekben is gazdag levéltár használatánál az ismertetés jó vezető lesz. Kívánatos, hogy más hasonló levéltárainkról is összefoglaló smertetések bocsátassanak a történetkutatók rendelkezésére. Szabó István. Schmitthenner, Paul: Krieg und Kriegführuníí im Wandel der Weltgeschichte. Akadem. Verlagsgesellschaft Athenaion m. b. H. Wildpark-Potsdam. 452 1. XVIII. tábla 333. kép. („Museum der Weltgeschichte" hrsgg. von Prof. Dr. Paul Herre.) Nehéz és komoly feladatra vállalkozott a szerző, mikor ebben a testes, de a tárgy szempontjából aránylag mégis szűkreszabott könyvében a politikailag szervezett embertömegek fegyveres küzdelmei, tehát a háború áttekintő kultúrtörténetének megírására vállalkozott. Az ágas-bogas téma, lehetően rövid összefoglalása még más lelki alkatú kutatóban is felkeltette volna a szigorú rendszerezés vágyát, Sch. fegyelmezett és definíciók iránt szemmelláthatóan fogékony elméjén pedig egyenesen elhatalmasodott az idevágó igyekezet. Ez az adottság, illetőleg ennek következetes alkalmazása, teszi a munka legfőbb érdemét, sajnos viszont, hogy fogyatkozásai is ebből következnek. Főszempontja, hogy a hadviselés történetében egy megszabott polaritás folytonos váltakozása adja a lényeget. Nahkampf, Fernkampf. Ez a két fogalom általánosságban csakugyan kimeríti a hatalmas emberi dráma külsőségeit s az is igaz, hogy egyiknek a gyalogság, másiknak a lovasság elsőbbsége, esetleg kizárólagossága, szokott a velejárója lenni. Ám az