Századok – 1932

Történeti irodalom - Jekelius E.: Das Burzenland. – Kronstadt. – Die Dörfer des Burzenlandes. – Die Wirtschaftsgeschichte des Burzenlandes. Ism.: Pozsonyi-Filtsch Zoltán 335

történeti irodalom. 335 tudatában gyökerező megegyezésnek a lehetőségét akkor, amikor a szászság számára ez a megegyezés létkérdéssé vált. A „völkisch" gondolat számos alakváltozatában egy új, hatalmas közösség reményét csillogtatta meg az erdélyi szász értelmiség legjobbjai előtt ; ehhez a gondolathoz kellett folyamodniok azoknak, akik szabadulni akartak a kis-szász ideologia merev és szűk korlátaitól, de ez a gondolat természetszerűen csak betetőzte a szászság erdélyi elkülönülését és elszigetelődését. Ε gondolat elhatalmasodásával egyidőben és egyenlő mértékben veszítik el a szászok az erdélyi hazában való továbbfejlődés leglényegesebb feltételeit. A szász­ság erdélyi sorshoz való kötöttsége s főkép a magyarsággal való együttélése a kötet tanulmányaiban a „völkisch" gondolattal szemben teljesen elmosódik. 2. A háború előtti szász történetírás a Habsburg-monarchiát lényegében germán jellegével, főkép pedig mint az „anyaországgal" összekötő kapcsot mindig a legmagasabbra értékelte. S amilyen mértékben kiemelkedtek az erdélyi szász történetírók szemléleté­ben a Habsburg-dinasztia érdemei, ugyanolyan mértékben növe­kedett a régebbi történeti irodalomban csekély figyelemre mélta­tott, vagy egyenesen ellenségként kezelt magyarság értéke is. A legújabb történeti munkákban azonban úgy tetszik, mintha a historikusok a Habsburg-monarchiának és a magyarságnak az erdélyi szász történelem szempontjából nem tulajdonítanának már olyan lehetőséget, mint eddig. Ehelyett egy új történelmi folyto­nosság körvonalai tárulnak elénk, amely a szász-oláh együttműkö­dés és szolidaritás köré fonódik. Ε szolidaritás gondolatának szug­gesztiója alatt áll már Teutsch nagy szász-históriájának 1926-ban megjelent befejező kötete és Bell kiadványának tanulmányai sem mentesek teljesen tőle. Ε szolidaritás kidomborítására főkép a tanulmányoknak a legújabb korra (különösen a XIX. század második felére) vonatkozó részei adtak alkalmat, de hatása alatt a régibb korszakok képe is módosul és új részletekkel bővül. A szász historikusok új orientációja bizonyára nem köpönyegforgatás, csupán az új körülményekhez való kényszerű alkalmazkodás ; de a történelmi tényezők e feltűnően gyors átértékelése mégis meg­lepő és alkalmas arra, hogy megrendítse hitünket az egyébként kitűnő és főként szervezettségében mintaszerű erdélyi szász tör­ténettudomány öncélúságában. Pnkánszky Béla. Das Burzenland. Herausgeg. ν. E. Jckelius, Kronstadt 1928—29. III/l. kötet: Kronstadt. 8° 271 L 260 ábra, IV/1. kötet: Die Dörfer des Burzenlandes. 261 1. 366 ábra. V/l. Die Wirt­schaftsgeschichte des Burzenlandes. 233 1. 162 ábra. Verlag : Burzenländer Sächsisches Museum. A Barcaság történetírója sokkal előnyösebb helyzetben van, mint egy alföldi megye monográfusa. A Barcaság területe ugyanis földrajzi és történelmi értelemben is ideális egység, amilyet általá­ban nem igen találunk megyéink, vagy közepes nagyságú tájegy­ségeink sorában. A „Burzenländer Sächs. Museum" vezetésével

Next

/
Thumbnails
Contents