Századok – 1932

Történeti irodalom - Huszti József: Janus Pannonius. Ism. Kardos Tibor 323

történeti irodalom. 327 humanista. Hiszen — mint H. írja —, II. Pál pápa ellen minden személyes ok nélkül csupán azért irányozta maró epigrammáit, mert nem viselkedett elég kedvezően a humanistákkal szemben. Ilyenkor azután a humanistákat, akik egyébként olyan szívesen írtak panegyricust, a Brutus-eszmény szokta hevíteni. (V. ö. Huszti : XIX., 34. jegyzet.) Mátyás is a humanisták tyrannusgyűlöletében látta a lázadás egyik okát. Ludovicus Carbo szerint meg akarta tiltani a magyar ifjak olaszországi iskoláztatását, mert onnan a lázadás szellemét hozzák magukkal. Janus mellett a mű vissza-visszatérő szereplője Galeotto Marzio, „a Mátyás-kori humanizmusnak egyik legérdekesebb, mindenesetre legmozgékonyabb olasz szereplője. " Janusnak köszönhető, hogy Galeotto olyan nagy szerepet játszott a magyar humanizmus történetében. Érdemes lesz egy kissé megállni egyénisége előtt. Azóta, hogy Bonfini a Symposion Trimeronban rábízta az epikureizmus védelmét, Galeotto Marzio tudósok és költők kezén a legellentétesebb változásokon ment keresztül : fantasztikus meséket találtak ki róla, dicsérték, ócsárolták. Mindeddig talán Surányi Miklós közelítette meg legjobban sokrétű egyéniségét. (A nápolyi asszony. A halhatatlan ember.) Tiraboschi nyomán Galeotto magyar életrajzírója : Ábel Jenő kissé szigorú hozzá, nem is annyira tudományos, mint erkölcsi szempontból. H.-t azonban nem befolyásolja annyira Ábel, hogy meg ne látná Galeottóban a tipikus humanistát, és a szeretetreméltó bohémet. Ferdinando Gabotto kiváló Merula-monografiájába egy elég ter-I jedelmes Galeotto Marzio-életrajzot illesztett bele, mely nemcsak új adatai, hanem jellemzése miatt is figyelmet érdemel. Az ő Galeottója már nemcsak fecsegni szerető, mindig tréfálkozó humanista, hanem szenvedélyes, nagyskáláju, vulkanikus természet, különös, spekulatív lélek. Ezzel már közeledünk egyéniségének ismeretlen feléhez. Az igazi Galeotto nehezen hozzáférhető műveiben van elrejtve. Ez a Galeotto a természet vizsgálatát tartotta a legszebb emberi feladatnak és a tudatlanságot a leg-1 nagyobb bűnnek. Padova és Bologna az a két csillagászati központ, ahol asztrológus-orvos barátaival averroista szellemben gondolkodó, vitatkozó társaságot alkotott. A tudománytörténet mindeddig nem tartotta számon, hogy Galeotto Marzio az új naprendszer kialakításában tevékeny (lehet, hogy döntő) szerepet játszott. Mint meggyőződéses asztrológus és Ptolemaeus tisztelője, nem tért le a geocentrikus világrendszer alapjáról. Mégis észlelte s ,,De promiscua doctrina" című művének tizennegyedik fejezetében s ezután írt minden egyes művében újból és újból kifejtette, hogy a nap és a többi bolygók között törvényszerűségek állanak fenn. A nap irányítója és kormányzója a többi bolygóknak, nemcsak a fényt szolgáltatja : a napsugarak vonzóereje a bolygókat megszabott távolságban tartja s külön mozgásokat kényszerít reájuk. A reneszánszra vonatkozó kutatások legsürgősebb feladatai közé tartoznék feldolgozni Galeotto Marzio filozófiai tanítását, mint annak idején Domenico Berti tervezte,