Századok – 1932
Értekezések - DEÉR JÓZSEF: A Felvidék történetének újabb irodalma. I. 13
A FELVIDÉK TÖRTÉNETÉNEK ÚJABB IRODALMA. 17-a mindenre kiterjedő alaposságával, melyet Zibrt nagy műve és az utána következő könyvészetek1 képviselnek. Ε kiváló tárgyi megalapozottsággal azonban nem állanak arányban a cseh történetírás egyéb kvalitásai. J. Susta a Revue Historique által kiadott, az európai történetírás ötvenéves múltját összefoglaló műben2 kénytelen annak a vádnak igazságát elismerni, hogy a cseh történetírás feltűnően szegény elfogadható összefoglaló feldolgozásokban. Egy másik helyen3 a cseh kutatás legújabb eredményeit összefoglaló Novotny-Urbanek-íéle vállalkozást komoly és alapos munka eredményének mondja, de megjegyzi, hogy különösen az első kötetek keveset árulnak el a kor sajátos életéről és szelleméről. Ez a teljesen tárgyias érdeklődésű, pozitivisztikus, de amellett erősen nemzeti érzésű történetíró-nemzedék érte meg 1918-ban a nemzeti álmok és törekvések minden várakozást felülmúló diadalát. Érdeklődésének két alaposan kiépített arcvonala, a középkori német település és a huszitizmus mellé harmadikul a békeszerződéssel a nemzet ölébe hullott Felvidék alig ismert története járult. „Történetírásunk új idők előtt áll", állapítja meg Václav Chaloupecky, a Comenius-egyetem történetprofesszora. A cseh történetírás néhány kivételtől eltekintve régebben nem érdeklődött kellőképen szlovák testvéreinek története iránt. Ennek a jelen helyzetben meg kell változni, hiszen a csehek és tótok nemcsak 1918 óta, hanem századok, sőt több mint egy teljes évezred óta is közös történettel bíró egy nemzetet alkottak. Mert ,,mi a nemzet ? A nemzet etnikailag egységes embercsoport, mely többé-kevésbbé azonos természeti, nyelvi és kulturális adottságokból keletkezik és fejlődik tovább". A nemzetnek itt adott racionalisztikus és a XIX. század biológiai nemzetfogalmát tükröző meghatározásával Chaloupecky elintézettnek is véli a csehszlovák történet fogalmi megalapozását. Nem is gondol arra a lehetőségre, hogy sem az etnikai egység, sem a közös természeti, nyelvi és kulturális adottságok nem oly tényezők, melyeknek 1 J. Kazimour, iSibliografie ceského historié za 1. 1915—1919. (a cseh történelem bibliográfiája.) v. Praze 1922. ; J. Kük, Treti desitelity rejstrik bibliograficky (Három évtized bibliográfiái jegyzéke). Ceské casopis historicky 1924. ; V. Novotny, Ceské déjepisectiví ν prvém destiletí republiky (A cseh történetírás a köztársaság első évtizedében). Praha, 1929. 2 Histoire et historiens depuis cinquante ans. Tchécoslovaquie par J. Susta Vol. I 413—438. 3 Revue Historique (Bulletin), Histoire de Tchécoslovaquie. 1925 (49) 212—39, (50) 67—90. Századok, 1932. I—III. füzet. 2
