Századok – 1932

Történeti irodalom - Illés József: A Quadripartitum közjogi interpolatiói. Ism.: Holub József 197

TÖRTÉNETI ID OD ALOM· 201 volt az, aki ezzel a hamisított Négyeskönyv-szöveggel akarta tévútra vezetni az egész közjogi és jogtörténeti irodalmunkat?". Virozsil azt írja, hogy Izdenczy államtanácsos ösztönzésére adta ki Novoszel Verhovácz zágrábi püspök bőkezűségéből. Illés elfogadja ezt a véleményt, amely, ismerve Izdenczyt, nem is valószínűtlen. Érdemes volna Zágrábban kutatni Verhovácz iratai közt, hogy nem akadna-e valami adat erre vonatkozólag, vagy legalább arra, hogy milyen viszonyban volt ,,a horvát mozgalom első képviselője" Izdenczyvel. Két érdekes adatot nyújt maga a Novoszel-féle kiadás, amelyek elkerülték eddig a figyelmet. A kiadó ajánlásában világosan megmondja, hogy a király parancsára adja ki a Qu.-ot („Opus . . . nunc tandem in lucem prodit TUO iussu eductum AUGUSTE !" s alább : „En causam cur a tantae dignitatis fastigio ducere ausus sima uspicia . . ."), ami természetesen nem zárja ki, sőt még valószínűbbé teszi Izdenczy szerepét a kiadás körül. Másodszor pedig az Index rerum után közölt megjegyzés világosan utal arra, hogy az interpolált Qu.-ban olvasható trónöröklési tétel valóban szerepet játszott abban, hogy e mű napvilágot lásson. Ebből megtudjuk u. i., hogy már az előfizetési felhívásban felhívták a közönség figyelmét arra, hogy a Habsburg-ház trónörökösödési jogára vonatkozólag is érdekes adatokat fog az nyújtani: „Ad explendam promissi fidem, quae in annunciatione huius operis de faciendis circa ius successionis augustissimae domu-s Austriacae in regno Hungáriáé nonnullis observationibus publico data erat, adnectuntur duae sequentes genealogicae tabellae." Erre következki két leszármazási tábla, Taksonytól, majd ezekhez magyarázat, mely így végződik : „Ex praemissis duabus tabellis genealogicis . . . apparet, primo : quod etiam sexus jemineus ex domo Almiana jus succedendi in imperio Hungarico habuerit . . . Secundo quod domus Austriaca per sexum femineum ex domo Almiana descendat, proinde hoc etiam jure ad successionem in regnum Hungáriáé vocata fuerit.u A tanulmányhoz csatolt Függelékben (30—53. 11.) Illés érdekes párhuzamban mutatja be a fontosabb közjogi címek eredeti és interpolált szövegét. így közli az Observandum szövegét is, melynek egyik változata a legrégibb múzeumi, a Hevenesi-féle másolatban és a nyomtatott Qu.-ban van meg, a másik pedig egy 1783-i múzeumi kéziratban. Az első azonban nagyon rossz szöveg ; nem tudjuk, hogy az eredeti ilyen hibás-e vagy pedig a másolás terhére irandók-e hibái és hiányai.1 Látjuk, hogy sok érdekes kérdést vet fel Illés tanulmánya s fontos adalékokat szolgáltat a Négyeskönyv és a XVI. század 1 Pl. „per legem sui feliciter obaudita" e helyett : „per regem simpliciter obaudita". — A „nimirum" szó mindkét változatban (így)-gyel van megjelölve. Miért ? Ez nem hiba, mert „t. i." jelentésével nagyon helyén van ott ! — A4, lapon Kelemen „valde mendosum" megjegyzését szerző „erősen hazug"-nak fordítja. Bizonyára a francia „mentir" szó hatása alatt született meg ez a lapsus.