Századok – 1932

Történeti irodalom - Gulyás Pál: A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században. Ism.: Fitz József 191

TÖRTÉNETI IRODALOM. 191 csak megérteni. Bali első említése Woolf néven 1278 táján fordul elő,7 1336-ban pedig itt az oklevél ,,ecclesia Beate Virginie ibidem constructa" kitételt használja,8 1438-ban, majd 1455-ben „Unser Frau η pharrchirchen zum Wolfs" néven szerepel,9 vagyis ez adatok tanúsága szerint a balfi plébániatemplom a középkorban a Boldogságos Szűz tiszteletére volt szentelve. A reformáció alatt feledésbe ment az ősi védőszent neve és amikor az ellenreformáció hatása alatt újból katholikus templom felszentelésére kerülhetett a sor, csak akkor lett Szent Farkas a védszent és így önmagától elesik az a felfogás, mintha e szentnek köszönhetné Balf a nevét, hanem éppen megfordítva áll a dolog, mert véleményünk szerint a helységnév tudákos értelmezése alapján jöhetett az egyházi hatóság arra a gondolatra, hogy Szent Farkast itt patrociniumhoz juttassa. Balf német nevét egyébként mi is személynévből származtatjuk, azonban Szent Farkasra nem gondolhatunk. Mindezekkel a megjegyzésekkel nem kívántuk e munka kétségtelenül nagy értékét kisebbíteni, de rá kellett mutatnunk ezekre az apró, történeti vonatkozású hibák közül néhányra annál is inkább, mert meggyőződésünk szerint osztrák részről megnyilvánul majd a törekvés, hogy a könyv megállapításait ízekre szétszedjék és kár volna támadási lehetőséget nyújtani éppen a történeti adatok esetében, amelyek nyers tömege felett nem ők, hanem mi rendelkezünk. Mivel pedig az előszó tanúsága szerint ezt a kötetet nyomon fogja követni a telepítéstörténettel foglalkozó kötet, szeretnők remélni, hogy annak ismertetésénél már nem lesz szükséges a mostanihoz hasonló lényegtelen tévedésekre rámutatni. Ebből a szempontból nem fog ártani, ha a készülő kötet az eltűnt helységneveket sem fogja teljesen figyelmen kívül hagyni. Vitéz Házi Jenő (Sopron). (íulyás Pál: A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században. 281 hasonmással. Bp. 1931. Kiadja az Országos Széchenyi könyvtár. 2°. IV. 272 1., 68 melléklettel. A különféle történelmi studiumok közt egy sincs, mely annyira tapogatózó és hézagos, mint a nyomdászattörténet, Oka ennek elsősorban az, hogy a nyomdászat történetét sokáig csupán a művelődéstörténet függvényének, az irodalomtörténet egyik segédtudományának tekintették s ezért a saját kutatási módszere nem fejlődhetett ki. A nyomdászattörténeti kutatásban idegen tudományokank az eszközeit alkalmazták : a levéltári és bibliográfiai kutatás módszereit, melyeket a tárgyalt nyomdák megmaradt termékeinek tipográfiai jellemzésével egészítettek ki. Az eljárás helyes, de nem elegendő. Meg lehetett vele állapítani, hogy valamely nyomda hol s mikor működött s milyen nyomtatványai maradtak meg a mai napig. A nyomdák belső életére 7 Nagy Imre : Sopronvármegyei oklevéltár I. 44. 1. 8 Sopron város oklevéltára I. 1. 69. 1. 9 U. ο. I. 3. 159. 1. és I. 4. 69. 1.