Századok – 1932

Történeti irodalom - Schwartz Elemér: A nyugatmagyarországi német helységnevek. Ism.: vitéz Házi Jenő 189

Történeti irodalom. Schwartz Elemér: A nvugatmagyarországi némot helységnevek. Bp. 1932. 8°, 295 1. Magyarország nyugati határszéle az elszakítás óta az osztrákok érdeklődésének középpontjába került. Ezt a körülményt egészen természetesnek kell tartanunk, mert a szintén erősen megcsonkított Ausztria ez egyetlen új tartományában kereshet csak némi vigasztalást a sok területi veszteségeért. Újságok alig áttekinthető tömegű cikke, folyóiratok értekezései, iskolai célokat szolgáló összefoglalások és újabban már könyvek is foglalkoznak az úgynevezett Burgenland történetével, népével, gazdasági és műveltségi állapotával, vagy e kérdések egy-egy részletével. A mennyiségre nézve feltűnően nagy termés azonban minőségre nézve nagyobb részében selejtesnek mondható, mert propagandacélokat szolgál, politikai érdekből állandóan hangoztatva, hogy e terület ősnémet település, a lakossága pedig mindig Ausztriához húzott és csak a magyarok erőszakossága miatt nem csatlakozhatott egészen a legújabb időkig. Magyar oldalról nagy hiba lenne az osztrákokéhoz hasonló eszközökkel védekezni, ellenkezőleg, a legszigorúbb tárgyilagosságra kell törekednünk, mert nekünk a történelmi igazságtól igazán nem kell félni. Ezzel a védekezéssel azonban nem szabad késlekednünk. Itt a legfőbb ideje, hogy végre már ez a munka meginduljon, különben a hallgatás könnyen beleegyezésnek vélhető. Ezért nemcsak nyelvtudományi, hanem történelmi szempontból is nagy nyereségnek kell tekintenünk Schwartz Elemér fenti munkáját, amellyel teljes mértékben sikerült egyrészt Moór Elemérnek1 éppen a szakkörök által súlyosan kifogásolt hasonló tárgyú értekezésének tévedéseit helyrehozni, másrészt Je munka méltó válasz W. Steinhauser azonos irányú dolgozatára.2 Nyugatmagyarország nevén nemcsak az Ausztriához került Burgenlandot érti a szerző, hanem magyarnak maradt területekre is kiterjed figyelme a német helységnevek megfejtése szempontjából és így a vizsgálat alá vett mintegy 372 helység közül 47 magyar területre esik, két község pedig jelenleg jugoszláv fennható-1 Moár Elemér, Zur Siedluiigsgeschichte der deutsch—ungarischen Sprachgrenze. Ungarische Jahrbücher 9. évi. 41—67, 230— 255. 1. V. ö. Magyar Nyelv 1929. 389—90. 1. 2 Steinhauser, W. : Die Orstnamen des Burgenlandes als siedlungsgeschichtliche Quellen. Mitt. d. öst. Inst. f. Gesch. forsch. 45. köt. 281—321. 1.