Századok – 1932

Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 169

186 KRING MIKLÓS. Kezdetben a szálláskapitány is alig emelkedhetett jobban a többi kunok, jászok fölé, mint korábban a nemzetségi kapitány (csupán a vérségi kötelékek helyett a területi közösség tartotta össze azt a csoportot, amely felett imperiumát gya-, korolta). De a birtokossá lett szálláskapitányok gazdasági s így társadalmi tekintetben is elváltak a iurisdictiojuk alá tartozó egyszerű kunoktól, jászoktól. Ám ezeknek egy része nem került szorosabb függésbe a possessionatus szálláskapitányoktól. A királyhoz való viszonyuk azonban annyiban megváltozott, hogy gazdasági elerőtlenedésük folytán katonai kötelezettségeiknek nem tudva továbbra is eleget tenni, adófizetésre kényszerültek. Egyrészt, hogy az adóbehajtók zaklatásaitól és elszállásolásuk folytán rájuk nehezedő teher alól szabaduljanak, szerepüket maguk választotta tisztviselőkre igyekeztek ruházni ; másrészt, mivel a vérségi társadalom megszűntével, számukra a szálláskapitány mint földesúr illetékes bírói fórum nem lehetett, a szálláskapitányok közül és körükből választott bíróság kialakítására törekedtek. Nagyon valószínű, hogy ilyképen a székeknek a feltűnése a XV. században elsősorban az ő iniciativájukra vezethető vissza. A székek kialakulása és társadalmi rétegeződésük végeredményben egyazon tényező (állandó megtelepedésük) kihatása volt. Ε társadalmi folyamatról azonban az okleveles gyakorlat s a törvényhozás nem vett tudomást. A király közvetlen környezetében a király alatt hadbaszálló kunok a XIII. században királyi serviensek voltak. A XVI. század kialakult magyar rendisége azonban, amely csak a nemes és jobbágy megkülönböztetését ismerte, bennük, akikre a Tripartitum I. részének 9. címe nem volt maradéktalanul alkalmazható, csak jobbágyokat látott. A magyarság a kun és jász társadalmat kezdettől fogva évszázadokon át homogénnek, differenciálatlannak fogta fel s az említett két határpont közt éppen ezért óriási szakadékot látott. A közbeeső társadalmi fejlődés vizsgálata rámutatott a kun és jász társadalomban végbement differenciálódásra, amely a közfelfogás, korszemlélet ismerete mellett közelebb hozta egymáshoz 1279 és 1514-et.1 A mohácsi vész egy új korszak határkövét jelzi. Az át-1 Az 1514-i parasztlázadásban valószínűleg a kunok, jászok is résztvettek (bár erre nincs biztos adatunk) s így az azévi törvénycikkeket némileg rájuk nézve is büntető jellegűeknek tekinthetjük. Olv. Márki S. : Dósa György. (Magy. Tört. Életrajzok, XXIX. évf. 1913.) 372. 1. Mályusz E. : Az 1514. évi jobbágyháború okai. Társadalomtudomány, 1926. 373. és köv. 1.