Századok – 1932
Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 169
KUN" ÉS JÁSZ TÁRSADALMUNK A KÖZÉPKORBAN. 173 ság és jászság autonóm területi szervezkedését — természetesen — nem lehet kizárólag a király adóztatási törekvéseire visszavezetni, e törekvések azonban alakító erőkként működhettek közre. Amikor a nemzetségi szervezet a XIV. század második felében teljes felbomlásban volt, a nemzetségfők bíráskodási feladatköre gazdátlanná vált. A szálláskapitányok, akik — mint láttuk — csak részben voltak személy (helyesebben családok) szerint is utódai a nemzetségi kapitányoknak, éppen iurisdictiójuk földesúri jellege folytán nem voltak alkalmasak · e szerepkör betöltésére. Dominiumuk alól az egyszerű kunok, jászok szabadulni igyekeztek. A szálláskapitány iurisdictiója tehát aránylag kis területre terjedt ki ; nagyobb ügyekben a nemzetségi rend fennállása idején, de később is egy ideig a nádorok ítélkeztek, akik századokon át viselték a iudex, néha comes Cumanorum címet (1340-ben Villermus nádor comes Cumanorum).1 Zsigmond uralkodásának második felétől azonban mind ritkábban vesznek részt személyesen kun és jász ügyek intézésében, kunok és jászok felett való bíráskodásban. Már az Anjouk alatt feltűnnek a nádorok mellett iudex Cumanorumokként a szomszédos megyék, főleg Arad és Külső-Szolnok comesei és a szolnoki vár castellanusai. A XIV. század végétől a tárnokmester, a lovászmester, valamivel később a budai várnagy tölti be a nádor korábbi ilyenirányú szerepét. A XV. század elejétől hol a nádor által, hol az előbb említett más kun főbírák által kirendelt bírák, ispánok (iudices, viceiudices, comités constituti) ítélkeznek kun és jász ügyekben.2 Megbízatásuk bizonyos területre szól, melyet okleveleink seáesnek neveznek.3 1428-ban Hédervári Lőrinc lovászmester mint „Comanorum et Philisteorum iudex "és Berenchi István királyi dispensa tor mint „iudex delegatus" Szentelt oppidumban a szenteltszéki kunok számára ítélőszéket tartottak.4 A szék tehát feltűnésekor még nem jelent autonóm területi egységet. A delegált kun és jász bírák legtöbbnyire azonosak 1 Zichy-okmánytár, I. köt. 593. 1. 2 Mindezekre példák : Gyárfás I. i. m. III. köt. 461. 1., Anjoukori okmánytár, II. köt. 377. 1., Zichv-okmánvtár, II. köt. 438. 1. Gyárfás I. i. m. III. köt. 520., 524., 525., 538., 539. 1., Zichy-okmánytár, XII. köt. 163. 1. Gyárfás I. i. m. III. köt. 599., 600., 643., 712. 1. stb. 3 L. fentebb a 34. lapon jegyzetben. Hallunk a jászok közé rendelt officialisokról (a jászok egy széket alkottak). Erre kissé kései, de jellemző adat Károlyi-oklevéltár, III. k. 229. (1541) és 350. 1. (1564) 4 Gyárfás I. i. m. III. köt. 588.. 1429-ben : u. o. III. köt. 592. 1.