Századok – 1932
Értekezések - BALOGH JÓZSEF: A magyar királyság megalapításának világpolitikai háttere 152
A MAGYAR KIRÁLYSÁG ALAPÍTÁSÁNAK VIGÁGPOLITIKAI HÁTTERE. 165 A magyarságot, mely a kereszténység felvételétől fogva s azóta, hogy a nyugati kulturális, gazdasági és családi kapcsolatai mindinkább megélénkültek, bizonytalanul kereste helyét az európai hatalmi rendszerben, — a magyarságot nagy mértékben érdekelte a német császárság politikai koncepciójának ilyetén átalakulása. Nagy Ottó magyar győzelmei óta a magyarságot állandóan a viszonylag civilizált németségben való felszívódás veszedelme fenyegette ; a 70-es évektől, a kereszténység erőteljesebb beáramlása óta ez a veszedelem nem csökkent. A német episcopátus a maga térítő s ezzel adózó területének tekintette ezt a titokzatos és gazdag országot ; de a Keletről jelentkező bessenyő veszedelem arra is figyelmeztette a magyarságot, hogy döntően Nyugat felé fordulva, ellenségként találja magával szemben az ősi keleti erőket, miktől elpártolt. Az európai politikai szerkezetbe való beilleszkedés tehát létkérdéssé vált. Beilleszkedést — alávetettség nélkül keres Géza óta a magyarság. Ám a Nyugat ,misszió' alatt politikai expanziót is ért s a meghódított területek gazdasági kihasználását. Egyegy missziós érsekség : a német keleti politika vára. Ebből a szemszögből kell Piligrim passaui érsek törekvéseit s egészen különös magyarországi szerepét megítélni. IQ Tudvalevő, hogy a passaui püspököt szertelen hatalmi ambiciói nagyméretű okirathamisításra csábították. Számára a nagy missziós példa nem az ír Szent Ágostoné, — akire maga hivatkozni szeret, — hanem a néhány évvel korábban megalapított magdeburgi érsekség, mely Halberstadtból kivált és önálló missziós középpont lett.1 Ami Magdeburg északon, az lett volna — Piligrim tervei szerint — a Salzburgtól függetlenítődő Passau délen. Nyilvánvaló volt, hogy a várható ellenállást csak Passau fiktív történeti jogcímeivel küzdhette le. Ezért a területileg egyházmegyéjébe tartozó, de megszűnt lorchi érsekség amaz igényével lépett a Szentszék elé, hogy Pannónia és Moesia, mint állítólag egykoron, ismét egyházmegyéjéhez csatoltassanak. Ezt az igényét a hamisított pápai bullák egész sorával kívánta igazolni. 974-ben VII. Benedek pápához intézett híres jelentése a magyar misszió sikereiről azzal a kritikával olvasandó, mely e nagy egyházpolitikus és geniális ember egész tevékenységével szemben jogosult. 1 L. fent, valamint Hauek, Kirchengeschichte Deutschlands III. 177 ; u. itt Piligrim kitűnő jellemzése.
