Századok – 1932

Értekezések - BALOGH JÓZSEF: A magyar királyság megalapításának világpolitikai háttere 152

156 BALOGH JÓZSEF. az „átértékelés" kettőjük viszonyára is kiterjed és magyar szempontból talán ez a legfontosabb.1 III. Ottót a világtörténet úgy ismeri, mint Phaëthont, mint a napkirály fiát, aki ifjúi szertelenséggel és vakmerő­séggel ragadja meg a napszekér táltosainak gyeplőit és a mélységbe zuhanva bűnhődik és utána rom és pusztulás marad. Nemcsak a romantikus történetírás hagyatéka ez a kép, azé a történetírásé, mely a huszonkét éves korában idegen földön halálát lelt ifjú császár rövid és szerfelett mozgalmas és vonzó életéből mást, mint tragédiát nem tudott formálni. Hiszen a kísértésnek valóban nehéz volt ellentállni. Ottó tervei szokatlanul nagyratörő politikai ambíciókat árultak el ; olyan birodalom megteremtésén fáradozott, melynek a korviszonyok s a közhangulat bizo­nyára nem látszottak kedvezni. Francia nagyanyjának és görög anyjának vére az Ottók német vérével keveredett benne. Műveltsége a kor szellemi színvonalát messze meg­haladta s fiatal kora is meglepő volt. Két faji világot próbált áthidalni : a németséget az olaszsággal birodalmi egységbe vonni ; közben hódító pillantása átfogta az akkor messze és kalandos keletet, -— Lengyelországot és Magyarországot. Mikor Paternôban, 1002-ben örökre lehunyta szemét, éppen Itália földjére érkezett menyasszonya, a bizánci hercegnő, ki hivatva lett volna a másik „Rómát", Konstantinápolyt a fiatal császár aventinusi palotájához közelíteni. De ugyan­abban a halálos órában Róma kapui éppen bezárultak Ottó előtt és ő távol halt meg apái földjétől, a német világ szemrehányó morajlása közben. A morajlás máig sem né­mult el s Ottó emléke napjainkig viseli a megbántott német nacionalizmus hagyományossá vált bírálatát.2 1 III. Ottó korának, az alább sűrűn említett,,Róma-eszmének1' II. Szilveszter alakjának részletes és új anyagon nyugvó tárgyalása P. E. Schramm művében : Kaiser, Rom und Renovatio, 2 köt. Lpg. 1929. —- Itt utalok a magam dolgozataira : Szent István és a Róma­eszme, Bp. Szemle 1926. — Mit tudunk a szentistváni Intelmek szerzőjéről? Magyar Nyelv, 1931. ·— A Minervá-ban 1930 óta meg­jelenő nagyobb tanulmányom : Szent István politikai testamentuma, külön fejezetben foglalkozik ,,A magyar államalapítás és a Róma­eszme" kapcsolataival (Min. 1930. 134—140). — Silvester egyéni­ségéről : Fritz Eichengrün, Gerbert (Silvester II.) als Persönlichkeit, Lpg. 1928, ahol az egész régebbi irodalom megtalálható. 2 Jellemző példája a régebbi felfogásnak Hans Prutz-nál : Staa­tengesch, d. Abendlandes i. M.A., Berlin, 1895, I 249—263. „Die phantastische Erhebung über die Schranken nationalen Lebens . . . machte III. Otto geradezu zum Feinde der nationalen Zukunft seines Volkes." 257 1.

Next

/
Thumbnails
Contents