Századok – 1932

Értekezések - GR. KLEBELSBERG KUNO: Két Hunyadi-beszéd 129

150 KLEBKLSBERC KUNO. 1772-ben elsőnek megérkezik Wieland, 75-ben követi Goethe, 76-ban pedig Herder. Schiller előbb a jenai egyetemen történelmet tanít, de 99-ben már ő is átköltözik Weimarba, hogy azután Goethével összefogva irányítsák a német szellemet. Karl August Németország minden részéből szedi a legjavát. A távoli Kelet-Poroszországból Herdert, aki a különböző népek sajátosságát költészetükből mutatta ki, Würtembergből Schillert, a régi birodalmi városok polgársága köréből Biberachból az Oberon szerzőjét, Wielandot és Frankfurtból Goethét. Ez a weimari Musenhof főképen irodalmi volt. A művészetek közül számottevő módon csak az irodalommal legszorosabb összefüggésben lévő színművészetet pártolták. Mert egy nagyszabású művészeti mecénátus költségeit a kis weimari hercegség állampénztára már nem bírta volna el. Goethének, Schillernek, Herdernek és Wielandnak elég volt évi fizetést adni ; Weimarba hívásuk és méltó ellátásuk révén már meg volt teremtve az irodalmi gócpont. A weimari állami színház fenntartása már költségesebb volt. A művészeti mecénátus tekintetében Mátyás volt szerencsésebb helyzetben, mert uralkodásának második felében nemcsak Magyarország pénzügyi forrásai állottak rendelkezésére, hanem Szilézia, Morvaország és Alsó-Ausztria állami bevételei is. Erre a széles pénzügyi alapra helyezkedve Mátyás megbírta nemcsak építkezéseinek költségeit, hanem azt is, hogy könyvtárának kódexeit a kor legnagyobb miniátoraival illusztráitatta. Általában elég sokat elmélkedtek azon, hogy Mátyás művészeti mecénátusa miben csúcsosodott ki. Míg az olasz levéltárakból nem bukkanik elő valamely új, meglepő adat, addig — meggyőződésem szerint — a Corvin-könyvtár kódexeinek művészi díszítésében kell annak súlypontját keresnünk. Az irodalmi és művészeti mecénátus mellett a tudománypártolás terén is megragad bennünket egy párhuzam. Nagy Lajos alapítása, a pécsi egyetem akkor már elsorvadt vagy sorvadóban volt ; új egyetem alapítása vált tehát szükségessé. Mátyás Janus Pannoniust diplomáciai misszióban