Századok – 1932
Értekezések - GR. KLEBELSBERG KUNO: Két Hunyadi-beszéd 129
134 KLEBELSBERG KUNO. Jellemző, hogy nemzeti irodalmunk újjáébredésének előharcosa, Bessenyei György mindjárt föllépése évében, 1772-ben az akkor divatos érzékeny hangon Hunyadi László tragédiáját írta meg ; utóbb pedig époszt szerzett Mátyásról, melyből hat ének maradt fenn. A következő évtizedekben, mikor költőink alkotási kedve és dicsvágya arra irányult, hogy hőskölteménnyel ajándékozzák meg hazájukat, Pálóczi Horváth Ádám Hunniásában, melyet inkább nevezhetett volna Hunyadiásnak, János kormányzó utolsó éveinek hőstetteit énekelte meg ; Aranyosrákosi Székely Sándor pedig Hattyu-époszában hexameterekben mondotta el a nándorfehérvári diadalt. Csak természetes volt, hogy a regés múltba akkora előszeretettel visszatekintő Kisfaludy Sándor a Hunyadi-eseménykört sem hagyta érintetlenül ; hanem Jánosról históriás szomorú játékot szerzett, amelyben drámai 1455. és 56. év eseményeit írta le krónikás hűséggel. Fivére, Kisfaludi Károly, a magyar romantika szellemi vezére, már egyenesen belevisz bennünket a romantikus Hunyadi-irodalom kellős közepébe. Fessier nyomán, aki a magyar regényesek kedves történetírója volt, két szomorújátékban megírta, mint áldozta fel magát Kemény Simon Hunyadi Jánosért és mint békültek ki Mátyás és Szilágyi Mihály ; kis egyfelvonásosban pedig Janus Pannóniusnak, a Mátyás kegyét elvesztett humanista költőnek sírjáról énekelt. Kisfaludi Károly vígjátékaiban is előszeretettel vitte színre Mátyás alakját, majd mint íródeákot, majd álruhában. Mint már jeleztem, a Hunyadiak korából kisugárzó ihlető erő nagyobb terjedelmű alkotások létrehozására serkentett. A kurtább műfajok csak a nagy kor epizódjainak megírására látszottak elég jónak, amint azt Vörösmarty Szép Ilonkájában láthatjuk. De a főesemények és főcselekmények méltó feldolgozása céljából továbbra .is az époszt tartották legalkalmasabbnak. Czuczor Gergely Hunyadi Jánost, helyes történeti, sőt politikai megérzéssel, mint Európa megmentőjét állította be Hunyadiásában, melyet elbeszélő költeményei