Századok – 1932
Értekezések - GR. KLEBELSBERG KUNO: Hunyadi Mátyás emlékezete 1
2 GR. KLEBELSBERG KUNO. szólított fel, bizonyára csupán azért, mert kormányzó urunk rendalapító tényéért, mint akkori hivatalos tanácsadója, én viselem az alkotmányos felelősséget. Első pillantásra úgy látszik, hogy emlékbeszédhez szükséges történeti anyagnak nem vagyunk hiányában; hiszen ezredéves történetünknek nincs időszaka, melynek forrásai úgy fel lennének tárva, mint éppen a Hunyadiak koráé. Nagy lendületet adott a Hunyadi-kutatásnak, hogy a XIX. század érdeklődése valóságos hévvel fordult éppen a quattrocento és-a cinquecento irodalma és művészete felé. A humanizmus és a renaissance nemcsak maguknak az olaszoknak, hanem francia, angol és német tudósoknak, amatőröknek és utazóknak is korábban nem ismert mértékben keltette fel az érdeklődését. Nálunk pedig Teleki Józsefen kezdve, Abel Jenőn és Riedl Frigyesen, Fraknóin és Csánkin át Berzeviczy Albertig legkiválóbb történészeink próbálták ki erejüket a Hunyadi-ház történetén s csak a legutóbbi időben is Huszty József megajándékozott bennünket Janus Pannonius életrajzával. Ε kutatások rendjén még a külföldi tudományosság is kénytelen volt elismerni, hogy éppen a Hunyadiak révén milyen kiváló szerepet játszott Magyarország a humanizmus és a renaissance mozgalmában, sőt hogy ez a kettős szellemáramlat az Alpoktól északra eső országok közül hozzánk jutott el először. Milyen erkölcsi és politikai tőke volt ez számunkra a XIX. század közepén, abban a kritikus időben, mikor szabadságharcunk bukása után a régi Ausztria felettünk való uralmát vagy legalább felsőbbségét az európai közvélemény előtt azzal a beállítással igyekezett megindokolni, hogy művelődésre kevésbbé fogékony, másodrendű néptörzs vagyunk. De annak ellenére, hogy — amint mondám — kiváló történészeink alaposnál alaposabb, értékesnél értékesebb, szebbnél szebb könyveket írtak a Hunyadiak koráról, mégis Mátyás élete és törekvései számunkra probléma és valószínűleg probléma is marad, amelyre lehet magyarázatot és megoldást keresni, de amelyet véglegesen eldönteni alig lehet. Vájjon miért? Erre a kérdésre nem is annyira mint törté-