Századok – 1932

Szemle - Szalay Jeromos: Szent Benedek élete és művei. Ism.: Tóth László 113

SZEMLE. Ill folytatja, — és nem szociológiát, mert nem általánosságban kutatjuk itt a társadalmat, hanem csupán egyik történeti alakulatát, s ezért nem elméleti kérdésekről, hanem legfeljebb azok alkalmazásáról lehet a mi esetünkben szó." (26. I.) Ε tudományszak problematikáját részletesen vázolja és tervezete minden szociográfiai problematikának — mutatis mutandis — mintául szolgálhat; különösen kiemelendő, hogy a dinamikus-historikus szempontot nem szorítja háttérbe a statikai szemlélet, mely pedig természetesen velejár a szocio gráfiai irányultsággal. Végül néhány metodikai megjegyzést tesz. Ezek közt van egy, melyet nem tudunk elfogadni. Azt írja : „Ami az anyag körülhatárolását illeti, úgy gondolom, hogy a hangsúlyt az úgynevezett klasszikus időszakra, a polis kibontakozására és virágzására kell helyeznünk, de folytonos szemmeltartásával a későbbi, a hellénisztikus fejlődésnek. Itt azonban a részben idegen állami eszmék és intézmények természetesen háttérbe szorulnak." (35. 1.) Ez a megkötés a historikus szempontnak elhanyagolása és azt a kérdést idézi fel, hogy vájjon hát akkor a görög társadalomrajzot adja-e ez a tudomány csakugyan. A szocio gráfia mindig csak egy történeti társadalom képét adhatja, amint maga H. is írja, s ha itt még hozzá tervszerűen csak egy korszakra szorítja a kutatást, akkor a kép nem lehet a görög társadalom rajza, még ha tekintettel is van az előzményekre és következményekre. Nincs más hátra, mint megrajzolni az egész történeti fejlődés minden állapotának társadalmi képét és azután e képeket rendre összefűzni. Ez már természetesen társadalomtörténelem. S nem tudom, ilyenformán nem kell-e görög szociográfiádról beszélni szociográfia helyett. Vagy pedig emeljük fel a képet bizonyos általánosítás fokára ? Akkor viszont megtagadjuk a konkrét helyzet regisztrálásának szociográfiai követelményét. Ezt a kérdést, azt hiszem, a gyakorlat fogja tisztázni. Az idegen állami eszmék és intézmények háttérbeszorítása aligha lesz előnyös. Ők is elvégezték a maguk alakító munkáját a görög életen, annak részeivé váltak ; ha pedig nem, ennek a negatívumnak a részletes megállapítása is igen fontos. Igen megszívlelendők H. zárószavai : „Hiszem, hogy egy jól megírt görög társadalomrajz kellő módon egészítené ki azt az egyoldalú szemléletmódot, amely a görögségeik izárólag vagy legfőképen irodalmi és művészeti alkotásaiban akarja látni és megcsodálni." De hozzáteszi, hogy ,,teljes képet ez a rajz sem nyújtana a történeti valóságról. Már csak azért sem, mert szintén egyoldalú szemszögből, a társas mozzanatok szemszögéből vizsgálná az előtte feltáruló világot". A kultúrát nem a társadalom egyedül teremti meg, ,,az egyéni lélek külön tekintetbevétele nélkül a szellemi élet jelenségeiről számot akarni adni lehetetlenség". (35. 1.) • Ε nagymértékben ösztönző fejtegetések azért is érdekelhetnek bennünket, mert bepillantást engednek azokba a szem pontokba, melyek nyilván vezetik azt a görög történelmet, mely, úgy tudjuk, H. asztalán készül. Joó Tibor (Szeged). Szalay Jeromos: Szent Benedek élete és művei. (Budapest, 1932. 8° 219 1. Szent István könyvek 99. szám.) Sz. nem tudományos munkát akart írni, mégis mindenütt a legújabb kutatásokra támaszkodik s azok eredményeit teljes tárgyilagossággal használja fel. Tárgyilagosságát megőrzi még a Nagy Szent Gergely-féle Szent Benedek életrajz sokat vitatott kérdésénél is és a szent életéhez fűződő csodákat is a történelem távlatából nézi. Gazdag anyagát szigorú módszerességgel Századok, 1932. I—III. fűzte. 8