Századok – 1932

Szemle - Tömöry Edith: Az aacheni magyar kápolna története. Ism.: Tóth László 96

96 SZEMLE. körzetekre oszlott, melynek határai többé-kevésbbé egyezhettek a megyék határaival. A királybíró felelősséggel tartozott s számot kellett adnia, ha nem igazságosan ítélt. V. vizsgálatai és megállapításai nyomán a magyar jogélet egyik sajátos intézményével ismerkedünk meg s ezzel is markánsabbá válik az a kéj), mellyel Szent István hatalmas államszervező képességéről és munkásságáról bírunk. Az értekezés kis terjedelme mellett is tartalmas és értékes s nemcsak a jogtörténetírókat érdekelheti. Nyers Lajos (Vác.) Fertály Lajosné: Miskolc az Árpádok korában. Miskolc, 1928. 50 1. A honfoglaló kabar törzsből kiágazott nemzetségek letelepedésével és szállásföldjének történetével foglalkozik, egy nagyobb tanulmány első fejezetéül szánva, ez a kis dolgozat. Áz Aba nemzetség Mátravidéki letelepedését röviden érintve, a Hod va mentén, a Sajó és Eger vize közti területen megszállt Orösur, Bors és Miskolc nemzetségek szállásbirtokának történetét ismerteti részletesen. Anonymus Bors vezérre vonatkozó adatainak, a Miskolc nemzetségre vonatkozó történeti adatok, főleg a határjárások és a nyelvtudomány újabb eredményeinek egybevetése alapján arra a helytálló eredményre jut, hogy a Miskolc nemzetség a Borsoknak még a királyjelölt Bors comes 1129-i összeesküvését megelőző időben kivált ága. F. értékes megállapítására az ösztönzést valószínűleg Hómannak a honfoglaló törzsek megtelepedéséről szóló dolgozata (Turul. 1912.) adhatta, amelyben Hóman Karácsonyival szemben, aki a Miskolc nemzetséget szlávnak tartja, arra az eredményre jutott, hogy az a kabar törzs egyik ága. F. Karácsonyival vitázva. Hómannak ezt a megállapítását, noha dolgozatát használta, nem említi meg. A kabar törzs határőri szolgálatáról szólva az egyébként ügyes dolgozat több helynevet (Egerlövő, Ároktő, Csörsz-árka), összezavarva az országhatár és nemzetségi választóöv fogalmát, tévesen az országos gyepűvel hoz összefüggésbe, holott maga is jóval magasabban állapítja meg a nemzetiségi szállásbirtok felső határát. A dolgozat két térképet is közöl az Örösur, Bors és Miskolc nemzetségek szállásbirtokáról, a térképen azonban a Hernád-folvó nevét a jóval később kialakult Honrád η émet alakban adja. Közöl végül a hg. Batthyány család körmendi levéltárából nyolc oklevelet (1281—1360). Fekete Xaay Antal. Tömöry Editli: Az aacheni magyar kápolna története. (Bp. 1931, , 8°. 66 + 8 11. + 13 tábla.) Nagy Lajos aacheni magyar alapítása már régen felkeltette a magyar régészet- és történettudomány érdeklődését ; különösen Pór Antal foglalkozott vele behatóbban. Hiányzott azonban mostanáig története és mütörténeti méltatása, T. ezen a hiányon akart segíteni, s munkájának kiszélesítése kedvéért szorgos levéltári kutatásokat is végzett. Fáradozását különösen a kápolna XVIII. századi történetére vonatkozólag koronázta siker. Áz aacheni, a bécsi és a budapesti levéltárakban sikerült a gróf Batthyány Károly tábornagy által kezdeményezett újjáépítésnek egész történetét felderítenie. Megtalálta az első, C'ouven aacheni építész által francia rokokó szellemben készült megoldás terveinek egy részét is, amelyet azonban az átvevő bizottság hibái miatt lebontásra ítélt. Gazdag levéltári anyag szol a második. Moretti-féle újjáépítésről, amely az 1656-ban leégett és csaknem egy századon át elhagyatott magyar kápolnának a mai, végső formáját adta. T. nem historikus, hanem művészettörténész, aki munkájá-