Századok – 1931

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle 442

442 történeti irodalom. 442 nyos részekre nézve tehát nem lehet elvitatni könyvétől az eredetiséget. 1 Főérdemét azonban mégsem anyagának újszerűségében, hanem felfogásának tisztultságában és szempontjainak változatos sokszerűségében kell keresnünk. Szerzője elsősorban politikus : tehát a politikus szemével is tekinti az eseményeket. Bismarck iránt odaadó tisztelettel viseltetik, de annyira mégsem elfogult, hogy pl. a kultúrharcban elkövetett ballépéseit meg ne látná. Általában politikus létére is iparkodik a pártpolitika fölé emelkedni s a történetíró tárgyilagosságát megközelíteni. Előadása a szűkre szabott kereteknek megfelelően tömör és plasztikus ; a fölösleges részletezést mindenütt gondosan kerüli és lehetőleg csak a lényegre szorítkozik. Ez a józan mértéktartás jelentéktelen megkönnyíti a könyv olvasását és élvezését. Mindent összevéve tehát Kardoff műve nem korszakalkotó eseménye a Bismarck-irodalomnak, de mégis magasan kiemelkedik az átlagos Bismarck-munkák közül. Szerzőjének széleskörű tárgyi ismerete, élénk politikai érzéke, lehiggadt tárgyiassága és nem utolsó sorban plasztikus előadóképessége maradandó irodalmi értéket biztosítanak neki. Aki az említett problémákra nézve rövid és megbízható tájékozódást óhajt szerezni, az minden bizonnyal haszonnal és tanulsággal fogja forgatni. Balanyi György. Folyóiratszemle. Katholikus Szemle. 1929. év. VII. füzet. — Michel Károly : primitív népele családja. A házasság intézményének, a szülők és gyermekek viszonyának s általában a családi élet fennforgásának és jelenségeinek vizsgálata az afrikai, ázsiai, ausztrálfai, óceániai és amerikai primitív népeknél. — Közi-Horváth József: A pesti pálosok könyvtára. A Buda visszafoglalása után az egykori budai helyett Pesten visszaállított pálos kolostor könyvtárában 3700 példányban és 6100 kötetben kb. 2000 szerző munkája állott a rendtagok rendelkezésére. A rend feloszlatása után a könyvtár az egyetemi könyvtárba került. — Juhász Kálmán : Balázs püspök, a csanádi egyházmegye újraalapító ja (1243—1254). A püspök a tatárdúlásban elpusztult egyházmegyét új életre keltette, újra szervezte a plébániákat és templomokat építtetett. — Melichár Kálmán : Az egyházi adórendszer hazánkban. Első közlemény. Az 1918. évi forradalom hatása alatt alakultak meg Budapesten a r. kath. egyházközségek. Ezek — melyekhez hasonlóakat már a középkori falusi és a későbbi politikai községekben is találunk — csak vagyonjogi segédszervek, minthogy az egyházban joghatósága csak a hierarchia tagjainak van. Túri Béla ism. : Komis Gyula : Nemzeti megújhodás c. munkáját. VIII. füzet. — Túri Béla : Gróf Zichy Nándor történelmi jelentősége. Ez a jelentőség a katholikus öntudatnak a liberális egyházpolitikára válaszképen ható felkeltésében és fejlesztésében áll. — Melichár Kálmán : Az egyházi adórendszer hazánkban. II., befejező