Századok – 1931

Történeti irodalom - Schünemann K.: Die Entstehung des Städtewesens in Südosteuropa. Ism.: Varga Johanna 428

430 történeti irodalom. 430 tényezőnek volt fontos szerepe a város kialakulásában. Ahol pl egy vár a központi mag, ott először az épült fel s a mellette lévő suburbium csak későbbi eredetű. Ha piac körül történt a település, akkor kereskedőelemekhez fűződik az alakulás. Nagyon sok esetben különféle elemekből tevődik össze egyegy város fejlődése. Állhat ugyanis a város eredetileg teljesen különálló részekből, várból és suburbiumból, rendszeres kereskedő településből és külön falvakból. Az egykori különállásra még az összeolvadás után is lehet következtetni az alaprajzból. Továbbá az alapítás idejére, az alapítók nemzetiségére, a lakosság foglalkozására is feleletet kaphatunk. A legrégibb telepek többnyire rendszertelenek, míg a tervszerű települések egy-egy nagyobb periódusra vonatkozólag hasonló alapformát mutatnak. Szláv telepek többnyire rendszertelenek, a németek ellenben szabályosak. Állattenyésztéssel foglalkozó városok utcái szélesek, mert ezek az utcák egyszersmind csordahajtó utak is. Viszont kimondottan iparral, kereskedéssel foglalkozó telepek utcahálózata tömött és kertek, nagyobb telkek nem laposítják el a várost, mint ahogyan azt Debrecen példájából látni. Áz elmondottakon kívül még messzebbremenő, a város életébe mélyebben belenyúló feladatokat is meg lehet oldani alaprajzok segítségével. A topográfiai változásokat ugyanis úgy is tekinthetjük, mint a jogi, gazdasági, társadalmi fejlődés kísérő jelenségeit. Mivel a fejlődés szerves összefüggés, egységes egész, egyik megnyilvánulásból következtetés vonható le más jelenségre. Tehát a különböző telepeknek topográfiai kapcsolatából, elhelyezkedéséből, egymáshoz való viszonyából a város belső életének megnyilvánulásait olvashatjuk ki. Fontos annak a megállapítása, hogy a piac körüli házak, boltok kiknek a tulajdonában vannak ? Kevés polgár kezében-e, akik a város vezető rétegének, esetleg egy vállalkozó szervezet tagjainak tekinthetők s akik mellett minden más elem ki van zárva a birtoklásból, vagy pedig földesúri, káptalani jogigények is figyelembe jöhetnek-e. Az ilyen megállapításokhoz természetesen az alaprajzokon kívül egyéb forrásokat is fel kell használni. Mert a kutatás csak akkor lehet eredményes, ha minden más adatot is segítségül hívunk és összefüggésbe hozunk egymással. Igen fontos megjegyezni, hogy alaprajzkutatáson nemcsak az a vizsgálati módszer értendő, amikor meglevő vázlat, rajz, régi térkép alapján kísérjük figyelemmel a fejlődést, hanem amikor topográfiailag értékesíthető írott forrás vagy plasztikus ábrázolás.felhasználásával rekonstruáljuk a város területi elhelyeződését. Ilyen írott forrásul kínálkoznak a számadáskönyvek, adólajstromok, újabb időből a tanácsi jegyzőkönyvek stb. Fr. Rörig, akit ma Németországban a középkori várostörténet legkiválóbb specialistájának tekintenek, a lübecki piacot s az azt körülvevő kereskedőkamarák fekvését pl. száinadáskönyvek alapján rekonstruálta. Középkori városokról az alakulás utáni időből rendszerint nem maradtak fenn alaprajzok, illetőleg ilyenek nem is készültek. A hiányt csak rekonstrukcióval