Századok – 1931

Értekezések - JÁNOSSY DÉNES: Az osztrák-magyar monarchia háborús felelőssége 387

az osztrák-maoyab monarchia háborús felelőssége. 399 A történeti hűség végett meg kell állapítanunk, hogy a Ballhausplatz július 23-án még nem rendelkezett perdöntő bizonyítékokkal annak igazolására, hogy a szerb kormány a merényletben részes vagy hogy arról előzetes tudomással bírt volna, viszontmmár abban az időpontban sok közvetett bizonyítékot gyűjtött össze, amelyek alapján a szerb kormánynak, illetve egyes tagjainak legalább is hallgatag tudomását gyaníthatta. így belgrádi követségünk már július 6-án tájékoztatta a külügyminisztériumot arról, hogy a merényletnél nagy szerepet játszott Narodna Obdrana titkos forradalmi egyesületnek egyik alapítója Ljuba Jovannovie, a Pasics-kormány kultuszminisztere volt.1 Igen érdekesnek találjuk továbbá Pallavicini konstantinápolyi osztrák-magyar nagykövetnek július 15-én kelt jelentését, amelyben Rizov, római bolgár követtel való beszélgetéséről számolt be. Rizov ugyanis Pallavicinivel közölte, hogy annak idején Belgrádban teljesített diplomáciai szolgálatot, amikor a szerb kormány a Miklós montenegrói király ellen tervezett merényletet előkészíttette. A merényletet akkor Pasics miniszterelnök a kragujeváci árzenálból e célra kiadott bombákkal montenegrói ösztöndíjas diákokkal akarta végrehajtatni, akik a szerb külügyminisztérium titkos alapjából élvezett ösztöndíjjal Belgrádban tanultak. Ebbe a tervbe Rizov, mint a szerb kormány bizalmasa, szintén be volt avatva, sőt Péter szerb király is mindenről tájékoztatva volt. Rizov ugyan Rómába kerülvén szolgálatra a Ferenc Ferdinánd elleni merénylet előkészítését nem ismerhette, azonban belgrádi helyi ismeretei alapján egészen magától értetődőnek találta, hogy a szerb kormány, még ha nem is volt közvetlenül részes, de mindenesetre biztos előzetes tudomást szerzett a merényletről.2 Storck lovag belgrádi ügyvivő egyébként július hó folyamán ismételten jelentette a külügyminisztériumnak, hogy a szerb kormány a merénylők és társaik személyazonosságának megállapításánál nemcsak hogy támogatást nem volt hajlandó a monarchia követségének nyújtani, de az ügyvivőt hamis adatokkal tudatosan félre is vezette. Mikor pedig Storck lovag e hamis adatokat a belgrádi rendőrfőnök-1 Ö.-U's Aussenpolitik, 8. kötet, 10.074, 10.103. sz. a. 2 Pallavicini o. m. nagykövet jelentése, Konstantinápoly -Jeniköj, 1914, juli 15. Ö.-U's Aussenpolitik, 8. kötet, 10.282. sz. a. ; v. ö. Plamenatz volt montenegrói külügyminiszter levelét, London, 1917. május 23. Bogicsevics, Die auswärtige Politik Serbiens, 2. kötet, 567. 1.