Századok – 1931
Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva 337
a szellemtörténet történetelméleti alapon. Stil adatokat, mert az a hite, hogy tény és előzménye lineárisan oly kapcsolatot jelentenek, amelyek egymás magyarázatául szolgálnak. Ez mindig csak szerencsés eset. A lineáris nyomozás, egyre „visszafelé" az okok során, ritkán kielégítő. Van egy másik módszer, mely a politikai történetet kiegészítő művelődéstörténelem főeredménye és nagy vívmánya : a korszak keresztmetszetének a leírása. Ez teszi lehetővé a magyarázat új módját, a strukturális magyarázatot.1 Ha eddig az okok nyomozása, más szóval a tényezők kérdése volt problémánk, látjuk, még mindig marad egy új kérdésterület : a találkozó tényezők összeszövödése, a struktúra 1 problémája, az, amelyre Dilthey is nagy nyomatékkal utalt (Wirkungszusammenhang). Itt is nagy szerep jut a szellemi tényezőnek, s ez mutatja meg ismét újabb formában a szellemtörténeti szintézis jogait. Gondoljunk példakép arra a munkára, melyet a 80-as évek egy szerény levéltárosa, H. von Eicken 2 bocsátott közre : Geschichte und System der mittelalterlichen Weltanschauung, azaz: A középkori ember életfelfogásának'tör- ^ -ténete.3 Ennek központi gondolata az, hogy a középkori ember a földi létet átmenetnek fogja fel. nem itt, a siralom völgyében van a létünk célja, hanem a túlvilágon. Kiválókép elevenedik meg előttünk, ex fontibus számos forrásadat nyomán, minő nagy hatása volt ennek a gondolatnak, azaz egy transzcendens életfelfogásnak az államra, jogra, gazdaságra, tudományra stb. Az összes élettevékenységeken végigviharzik egy középponti gondolat, ott túl, a transzcendens világban van létünk célja. A renaissance ezt megfordította, egy immanens, földi életcél képzetével éli le az életet.4 Nemcsak nagy érdekességű az ily szellemtörténeti problémafelállítás, hanem ez egyik világos példája annak, minő széles körre : jogra, tudományra, gazdaságra stb. hat az szét. Mutatja ez a szellemtörténeti szintézisnek nemcsak 1 A történelmi oktatás újabb reformjával kapcsolatban ez a kitűnő gondolat nyomult előtérbe, s meg kell említenem, hogy a különböző reformjavaslatok tárgyalása során Domanovszkyé az érdem, hogy kezdeményezte és keresztülvitte ama gondolatot, hogy minden korszak végén egy összefoglaló kulturális rajzot, keresztmetszetet, egy fejlődési végeredményben kell ma bemutatni. 2 Nem tévesztendő össze Euckennel, a filozófussal. 3 Újabban ismerték fel kiváló problémafeltevésének értékeit. 4. kiad. 1923. Weltanschauung itt = Lebensauffassung. 4 Két jó cikk újabban von Martintól, a középkor és renaissance kultúrájáról a Handwörterbuch der Soziologie-baii. .Szerk. Vierkandt. 1931.
