Századok – 1931
Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva 337
a szellemtörténet történetelméleti alapon. Stil áll a szellemi tényező, igen sokféle formában, az egyszerű technikai ^készségektől az állami-társadalmi épület biztosította munkafegyelemig. A földrajzi tényezők sajátos értéket képviselnek, a szellemi tényező szerepe abban áll, hogy ama tényezőket értékükben felismeri, kiemeli (szelektálja) és fokozza. Röviden : a szelle mi tényező (látni fogjuk bármely) tényezőt -potenciál, a földrajzi táj magasabb formájában. mint kultúrtaj, magasabbrencMt-'e válik, magasabb tájérték. Ilyesféle „fokozati" különbséget láttunk a népbiológiai tényező körében, ahol a nyersebb, primitívebb néperő következő „fokozatában" ugvane tényező már finomabb, érzékenyebb, városiasabb reakciótípusú, a művelt egyhelyben-lakás, a szociális rend hozza meg az urbánus típust évszázados fejlődéssel. A szociális rend már fegyelmet jelent, az ősi, csak nyers erejére néző nép ellenőrzésben részesült, nem hybrises, hanem szelídebb erőtípust fejlesztett ki (a hadtörténelemben kiváltkép fontos ezt számontartanunk), végül az egyén magamagát is fegyelmezte, belsőleg átidomította magát, önfegyelmező-önátalakító munkát fejtett ki. új típussá tette magát ; elég a pjetiljetka tragédiáját ma nézni, a nyers paraszti tömegekkel akarják ugyanazt elérni, amihez egy amerikai típus kellene, finomabb idegrendszer, gyors munkabeidegződés, önfegyelem és technikai tudás. Itt a népbiológiai téren is munkabefektetés történik — sokszor alig észrevehető folyamat, — amidőn egy újabb fokozat jelenti a kultúra fokának elérkeztét, A^gazdasági.. tényező maga gyűjtés, mun ka eredménye szinte kezdettől fogva, mégis nagy a különbség a .puszta eduktív munka közt, minő a gyűjtögetés, halászat, bányatermékek felszínrehozatala közt, amidőn az illető készletjavak pusztán kézbekerülnek, és egy produktív munka közt, amidőn már a szorosabban vett termelés folyamata kezdődik meg. A „kész" gazdasági javak nem nyerskészletek, bennük korán kezdi meg szerepét az emberi munka, amely javakat megszerezvén, azokat nyomban ápolja, megfelelőké]) kezeli stb.. s végül magasabb műtermékekké nemesíti. Itt is két fokozat van : a kultúra egy második fokon kezdődik. — Mikor a történeti tényezőket megállapítottuk, tudatában voltunk, hogy a minőségi analízis körében maradunk, az illető tényező „eredeti alapformáját" keressük, s az alapvető — történeti — szerep lehetőségét. Nem csaptunk át rögtön arra a térre, hogy minő összetételben szoktak a tényezők szerepelni a törtenetben, és gondosan szem előtt tartottuk, mi egy tényező lényege és minők a fokozatai. Századok, 1931. IX—X. füzet. 23
