Századok – 1931
Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva 337
350 dékány istván. ciói.1 A föld, a csapadék, az inszoláció meghozzák a termést. A bányatermékek kitermeltetnek (edukció)2 . Mindezek kumulálható javak. A megszerzés munka árán történik. Ezek a javak gyökeresen különböznek a földrajzi tényezőktől. Éppen történeti szempontból kell hangsúlyoznunk, hogy a földrajzi javak megszerzési módja megszállás, kollektív lefoglalás : a nép a földrajzi javakra — közösségi, illetve állami erőkifejtés árán — rátelepül, kollektív erővel tartja azokat. Amily magától értetődők ezek a tények, olyannyira feltűnő ez egy individualista gazdasági nézőpontból, amely mindezeket akár földrajziak, akár készletjavak, egyformán merkantilis, t. i. forgalombahozható javaknak, azaz árucikknek tekintette, s egy kategóriába helyezte őket, föld, vagy árucikk mindegy volt. Holott alapvető a különbség köztük, amit történeti szerepük árul el. Mindenekelőtt feltűnő, hogy ha az állam ereje más kézbe megy át, az ingatlan birtok mozgásnak indul, ma ez a háború után világosan szemeink elé tárult. Az ingatlan, minő a föld, a kollektív megszállás eredménye, a nép rátelepülése annyit jelent, hogy a földrajzi erőforrások birtokába helyezi magát — kollektive, maga a nép, mint egész. Egészen más a mobilis javak szerepe : ezek merkantilis politikával megszerezhetők, módja az árucsere, vagy a rablás. Míg a merkantilizmus az ingóvagyon, addig a fiziokratizmus az ingatlan politikája.3 Ma a neofiziokratizmus annyit jelent, hogy felismerjük : a m ob ilis (készlet)-javak és azok forrásai, a földrajzi javak különböző alapjellemet mutatnak. És itt jól jegyezzük meg, nem egyszerűen az ingatlan vagy az ingó jogászi különbségtételével állunk szemben, ahol pl. egy építmény, esetleg a fundus instructus ingatlannak számít. Történetelméletileg ingatlan épület sem ingatlan, mert csak oly tárgyi felszerelés, mely szétbontható s másutt használatba vehető. Ellenben ingatlanok a földrajzi javak, pl. a vízierők, 1 Itt hely hiányában számos lényeges elméleti megállapításról le kell mondanunk, s ezért ismételten hivatkozunk „Az ember és környezete viszonyának új elmélete" című tanulmányunkra, melyet a Földr. Közi. 1924. évfolyamában tettünk közzé. Itt oly példák is találhatók, melyek szemléletessé tehetnek egyes, elméleti formában szürke megállapítást. 2 A -produkált és az edukált javak alapvetően különböznek, mert az utóbbiak újból nem állítódnak elő. y 3 A fiziokratáknál az álláspont nem fejeződött ki tisztán, amint az minden történeti mozgalomnál megtörténik. A fiziokratikus álláspontot végig kell gondolnunk, az ideáltipikumot ki kell fejlesztenünk ; így értjük, elméleti kifejlesztésben a neofiziokratikus álláspontot, amelynek a történeti szemléletre nagy értéke van.
