Századok – 1931
Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva 337
gyakori tény a történetírásban, megszokott dolog, miután nagyon sok az ok, amellyel magyarázunk ; egy oldalpillantás elég. Tudományos szigorúság szempontjából az ilyen odavetett oknyomozó „kutatáshipotézis" azonban éppen nem elég, csak kezdete lehet kutatásoknak, nem pedig megnyugtató lezárása. Tekintsünk már most arra, hogy a mai történetelmélet minő tényező-elméleteket fejlesztett ki, mit kaphatunk attól az elmélettől, amely a történeti valóságot általánosságban vizsgálja. Ε téren vizsgálatunk szoros kapcsolatban van általában a létezők elméletével (lét-elmélet, ontológia), hiszen a történet mindig valaminő létező (volt létező) és így a „lét-elmélet" sajátos formája az a tan, amely a történeti léttel foglalkozik, tehát „történetelmélet". Azt hisszük, kiderül, sokkal közvetlenebb kapcsolatban van ez a kérdéskör a történetírással, mint az első pillanatban gondolnók. A) A történeti tényezők elmélete. II. Az újkori gondolkodás egész folyamán végig húzódik az az ellentét, mely szerint kétféle dolog van, mely merőben más, egymásra visszavezethetetlen : test és lélek. Egyik az, amit Descartes kiterjedt valónak (res extensa) mond. a térben van, a másik a lélek, amely kiterjedés nélkül való (inextensa), azaz kívül áll a térbeliség szempontjain. Ez a kiindulásmód hullámzott bele a történeti tényezőelméletekbe. Csupán néhány felfogásra hivatkozunk, bár a tan történet e téren is érdekes. A sokat idézett Bernheimnél háromféle alaptényező van ; első a ,,fizikai tényező". Mihelyt kézbevesszük az okmagyarázat terén, azonnal kettéválik, s lesz belőle : 1. „fizikai környezet" — ezzel az ,,anthropogeografia" foglalkozik és 2. az ember „természetes fizikai sajátossága" — ezzel részben az „anthropologic!" foglalkozik általánosságban, részben egyes népfajokra nézve az ,,ethnografia" (amibe Bernheim a faj elméleteket beleszámítja). Ε szerint mármost kérdéses, mit nyertünk azzal, hogy oly különböző dolgokat, mint aminő a földrajzi táj és az emberi test egy kalap alá vontunk. Mindenesetre az a történész benyomása, hogy itt nem egy-, hanem kétféle tényezőről van szó. A fizikai tényezővel szemben áll a „lélektani tényező", s eleget tettünk a régi ellentétnek, mely fennáll test és lélek közt. Most azonban felmerül egy másik szempont, amelyre a történész okmagyarázat közben rábukkan : az említett „tényezők" csak a
