Századok – 1931
Tárca - Bernát Gyula: A váci káptalani uradlom 1841. évi örökváltság szerződése 326
332 tárca. hogy ennek a nézeteltérésnek a kiküszöbölése után a szerződést a maga részéről elfogadja. Ez annyival is inkább valószínű, mert a polgári törvényszék, amely elé a megyei közgyűlés az ügyet a feltételek méltányosságának elbírálása végett utasította, a szerződést elfogadhatónak találta és oly kérelemmel terjesztette fel a Helytartótanácshoz, hogy a váltságtőkének letétbe helyezését rendelje el.1 A Helytartótanács azonban, amely elé az ügy az állami érdekek szempontjából való elbírálás céljából volt felterjesztendő, más aggályokkal is előállt. Mintegy másfél évvel ezt követőleg került a megyei közgyűlés elé a Helytartótanács 1843 november 28-ról kelt, 32.282. sz. intézvénye, amely a megállapodás ellen a következő kifogásokat hozza fel : először is a Helytartótanács a megállapodás alapjául szolgáló és az eddigi helyzetet szabályozó szerződést, illetve a birtokra vonatkozó megyei összeírás felterjesztését kéri. Érdemlegesebb ellenvetés azonban az, hogy az eddig felterjesztett adatokból a Tanács nem tudja elbírálni azt, hogy a tervbevett rendezés folytán az állami adóalap biztonsága nem fog-e veszélyeztetni. Ezért azt kívánja, hogy az 1841 október 15-iki szerződés 4-ik pontjában általánosságban említett, a jobbágyoknak adandó kedvezmények részletesen közöltessenek, illetve azok a szerződésbe is beiktattassanak. Továbbá, miután örökváltsági megállapodás terveztetik, utasíttassék a földesuraság, hogy mutassa ki, milyen módon szándékszik a neki fizetendő összegnek az adóalap szempontjából való biztosításáról gondoskodni. A Helytartótanács kívánságainak végrehajtására kiküldött főszolgabíró jelentéséből kitűnik, hogy a káptalani földesuraság az ügy elintézését — valószínűleg ugyancsak az említett differenciákból támadt súrlódások következtében ·—· immár rossz szemmel kezdte nézni. Parniczky szolgabíró jelenti ugyanis,2 hogy egy esküdt és egy főügyvéd társaságában Vácott megjelent, és miután a káptalanhoz előlegesen intézett ama felszólításuknak, hogy a szerződést tevő úrbéri birtok részletes kijelölése mérnökileg eszközöltessék, a püspök és a káptalani uradalom közt létező úrbéri per miatt semmi sikere nem lett, az intézvény egyéb meghagyásai érdemében következőleg jártak el : ú. m. előmutattatván maguknak a „község eddigi bánásmódját előtüntető szerződés" eredeti példányait, azok másolatát, valamint a telki állományok mennyiségét kimutató megyei összeírás hiteles kivonatát is, foglalatban bemutatják az örökszerződés 4-ik pontjában említett kedvezmények részletezését. Azoknak az egyezségbe való beiktatását azonban az oknál fogva sem teljesíthetik, mivel az uradalom újabb egyezséget elfogadni és aláírni nem akar, s ezért e tudósításban tartják szükségesnek előadni, mikép az egyezkedő lakosok részérőlfaz tekintetik urasági kedvezménynek, hogy jóllehet az összehasonlító 1 1842. IX. 22-én tartott ülésében 1432. sz. a. 2 1845. évi május 20-i gyűlés 3074. közgyűlési sz. a.
