Századok – 1931
Tárca - Bernát Gyula: A váci káptalani uradlom 1841. évi örökváltság szerződése 326
tárca. 327 tatást az ilyen irányú törekvéseknek, viszont az 1840. évi törvény -— hosszabb viták eredményeképen •— az örökváltság elvének törvény beiktatásával újabb lehetőségeknek az útját készítette «lő. Azok a remények azonban, melyeket többen ezekhez a rendelkezésekhez fűztek, s amelyek a fennálló agrárjognak a kijelölt irányelveknek a követése révén megvalósuló korszerű átalakulását várták, nem váltak valóra. Mert, noha tény, hogy az 1848-ban bekövetkezett forradalmi jellegű átalakulásokat megelőző évtized folyamán történtek is az örökváltságszerződések létesítése terén kezdeményező lépések, ez a mozgalom szélesebb körben nem tudott magának utat törni. Az ebben az időszakban létrejött örökváltsági megállapodások részint a még mindig meglévő konzervatív felfogás, részint pedig a megváltás gazdasági és pénzügyi előfeltételeinek hiánya miatt sok esetben nem is éltek teljes mértékben a törvényadta lehetőségekkel. S végül harmadik akadályként megemlíthető az is, hogy a megállapodások hatályosságához megkívánt alakiságok betartása, illetve annak a bürokratikus útnak a hosszúsága, amelyet minden egyes örökváltság szerződésnek meg kellett tennie, szintén hozzájárulhatott ahhoz, hogy az érdekeltek előtt ez a megoldás ne legyen népszerű. A váci káptalani uradalomnak Vác városi jobbágyaival 1841-ben kötött örökváltság szerződése szintén az 1840-es törvényben biztosított lehetőségek alapján kívánja a földesúr és az úrbéri szolgáltatásokra kötelezettek közötti kapcsolatokat rendezni. Annak az útnak figyelemmel kísérése, amelyet a szerződés létrejöttétől az 1848-ban bekövetkezett hatálybaléptéig megtett, tipikusnak tekinthető. Az a körülmény pedig, hogy a megállapodás még az 1848-as átalakulásokat megelőzőleg vált jogerőssé, abból a szempontból méltó figyelemre, hogy ilyen módon az egész jogi procedura — több hasonló félbenmaradt kísérlettől eltérőleg — mint befejezett kísérlet áll előttünk. A váci kísérlet, mint látni fogjuk, szintén a tradíción alapszik, β tulaj donképen nem terjed ki az úrbéri viszonyból fakadt összes vonatkozások átalakítására, mert az eddig hatályban volt kilenced- és tizedszolgáltatás megváltása, illetve megszüntetése tekintetében nem hoz újítást, hanem fenntartja az eddigi helyzetet s intézkedései csak a jobbágyok által eddig fizetett füstpénzre, a természetben teljesített igás- és gyalogrobot szolgáltatásokra és egyéb, kisebb, szintén természetben tett szolgáltatások készpénzzel való és egyszersmindenkorra szóló megváltására vonatkoztak. A váci káptalan örökváltság szerződésének ügye először Pest vármegye 1841 február 6-án tartott közgyűlésén bukkanik íel.1 A jegyzőkönyv szerint a káptalan a megyei hatósággal közölte, hogy úrbéreseivel az újabb törvényes rendelkezések 1 1841 február 6-iki ülés, 867-ik közgyűlési jegyzőkönyvi szám alatt.
