Századok – 1931
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Protestáns Szemle - 321
történeti irodalom. 323 László : Juhász Andor : .1 világirodalom élettörténete ; Kerecsónyi Dezső : Baros Gyula : Boldog Margit legendája. 6. szám. — Zseny József : Kossuth . Amerikában. A newyorki Kossuth-szobor leleplezési ünnepsége alkalmából a magyar emigráció amerikai tevékenységéről szól, arról a mély hatásról, melyet Kossuth az Egyesült Államok vezető politikai tényezőire gyakorolt. — Id. Imre József : Ismeretlen magyar Faust-fordító. Szabó Mihály (1822 — 1899) hódmezővásárhelyi ügyvéd, műfordító életrajza. — Csekey István : A dorpati egyetem. Észtország háromszáz esztendős egyetemének rövid története. 7. szám. — Eöttevényi Olivér : Az elszakított magyarság kulturális küzdelmei. — „Krónika" : Hegyaljai Kiss Géza : Kossuth Lajos mint presbiteri jegyző. 1826—1832 Kossuth a sátoraljaújhelyi evangélikus egyházközség ügyésze volt, lelkesen közreműködött az új egyházközség fejlesztésében. — Zs. F. : Ballagi Aladár (Nekrolog). 8. szám. — Nagy József : Világnézet és nevelés. — „Krónika" : Gulyás Pál : Bornemissza Péter prédikációi istennek irgalmasságáról ; Hegyaljai Kiss Géza : Új színek Tompa képmásához. —- „Kritikai Szemle" : báró Podmaniczky Pál : A Brit- és Külföldi Bibliatársulat 1927. évi jelentése. 9. szám. — Muraközy Gyula : La Fontaine. — „Krónika" : Máthé Elek : Bunyan ; Gulyás Pál : Némely Ferenc zsoltárforditó halálához. 10. szám. — Révész Imre : A magyar protestantizmus egysége. — Dékány István : Kultúra és politika. Reflexiók Kornis Gyula könyve kapcsán. — „Krónika" : Isoz Kálmán : A hetvenötéves Filharmóniai Társaság. 1929. évfolyam. 1. szám. — Simon László : Az előkelő szelletnek árulása. Julien Benda „La trahison des clercs" című, erős visszhangot keltett munkájával foglalkozik. — Szász Zsombor : A Thun-féle patens és a külföldi intervenció. 1919-ben a Békeelőkészítő Bizottságban felmerült a gondolat : nem volna-e lehetséges a westfáli békekötést aláírt protestáns államokat intervencióra bírni a megszálló oláh hatóságok által üldözőbe vett erdélyi protestáns egyházak védelmére. Erre alapul az 1860. évi precedens szolgált volna, amikor, - — Beksics Gusztávnak a millennáris „Magyar Nemzet Története" tizedik kötetében foglalt előadása szerint, — a magyar protestánsok által ugyancsak a westfáli békére való hivatkozással beavatkozásra indított Anglia, Poroszország és Hollandia Bécsben kierőszakolták az 1859. évi Tbun-pátens visszavonását. Minthogy azonban az ez ügyben véleményadás végett megkeresett Szekfű Gyula — itt leközölt — válasza szerint Anglia és Hollandia 1859—60-ban megállapíthatólag nem tett diplomáciai lépéseket az osztrák kormánynál, tehát a köztudatba is átment Beksics-féle precedens nem történt meg, a Békeelőkészítő Bizottság az intervenció-kérésről lemondott. — „Az irodalomtörténet margójára : Németh László : A vizsolyi biblia. — „Külföldi Szemle" : Hajdú István : A francia protestánsok küzdelmei és egyházuk újjászületése. 2. szám. — Darányi Ignác gyermekkorából. Darányi Ignác feljegyzései neveltetéséről. — „Az irodalomtörténet margójára" r Németh László : Sylvester nyelvtana. — „Krónika" : Szlávik Mátyás : Schelling az egyetemi tanulmányozásról. 3. szám. — Bartók György : Új világ felé. — „Az irodalomtörténet margójára" : Németh László : Heltai prózája. — „Külföldi Szemle" : Klein Gáspár : Finnország és a vallásszabadsági törvény. 21*
