Századok – 1931

Értekezések - TÖRÖK PÁL: I. Ferenc József - 1

I. FERENC JÓZSEF. Il történtek. A fejlődést azonban vontatottá tette a magyar kérdés rendezetlensége és katasztrófával fenyegette Ferenc József legszemélyesebb műve, a kudarcról-kudarcra haladó külpolitika. Ezt a két kérdést vitte kedvezőbb megoldás felé Ferenc Józsefnek egy másik legszemélyesebb műve, a heves magyar nacionalistáktól és az összbirodalom híveitől, valamint a föderációs megoldás híveitől egyaránt ócsárolt 1867-i kiegyezés. VIII. Ferenc József „kedvezései" a magyarokkal szemben. Amint az emberi fizikumban az egészséges szerv segít a beteg testrész gyógyításában, sőt pótolni igyekszik annak munkáját, úgy támogatta Ferenc József lelkében az erős emlékezet a viszonylag gyöngébb ítélőképességet. Ő, aki legapróbb részletekig ismert minden ügyet, ő, a testestőllelkestől katona, ő, a szenvedélyes vadász, 1866-ig nem bírta megítélni a porosz puska fölényét az osztrákkal szemben. Súlyos tévedésekbe esett fiatal korában. Elhitte, hogy az újoncozás sikere kitűnő, hogy a kényszerkölcsöné brilliáns, „valóságos verseny van afölött, hogy minél többet fizessenek" (1854-ben, Schnürer 227—29.). 1849-ben elhitte, hogy Milánóban visszavárják az osztrák uralmat, 1859 után remélte, hogy az olasz tartományokat hamarosan visszaszerezheti, 1870-ben remélte, hogy a franciák tovább fogják bírni a háború terhét, mint a németek. Ennek csak egy magyarázata van : nem bírta fölfogni a szavak rejtett értelmét. Még a diplomáciai tényeket, sőt a diplomáciai előadásokat is félremagyarázta előre megalkotott nézetével. Hitte 1859-ben, hogy „szilárdul építhet Poroszországra" a franciák ellen ; hitte, hogy számíthat angol segélyre és ezt ugyanabban a levélben írja, amelyben előadja barátjának, Albertnek, hogy Anglia követe, lord Cowley azt kívánta tőle : mondjon le arról, hogy az olaszországi hercegségeknek a belső rend fenntartása végett is segélyt nyújtson. (Ernst 114—117.) Ha későbbi éveiben óvatossá vált a reménykedéssel, úgy ennek az öregkorba lépésen kívül különösen a szomorú tapasztalatok az előidézői. Optimizmusa peszszimizmusra fordult. Az emlékezet vezette rá arra, hogy az eléje tett jelentéseket ne fogadja föltétlen bizalommal, ez szabadította meg fiatalkorának egyik nem szép vonásától, a kémkedés túlzott igénybevételétől. Az emberismeretéről