Századok – 1931

Történeti irodalom - Kulischer Josef: Allgemeine Wirtschaftsgeshichte II. Ism.: Váczy Péter 309

történeti irodalom. 309 nál igen-igen nagy hibája. Éppen a histórikum lényege, a folytonosság és fejlődés, maga a folyamat vész el a keze alatt. Nem folyamatot, hanem állapotokat ír le. Összefüggő állapotok sorozatát, vagy az állapotok összefüggő sorozatát, de éppen ennek az összefüggésnek az aktusát ejti el ábrázolása. Csak egy példával illusztráljuk megfigyelésünket. Róma hatalmi fejlődéséről írva, nem mondja el Görögország, Egyiptom birtokba vételét, csak a pun események előadására szorítkozik. így aztán ném látjuk magunk előtt Rómának cLZZci 3í hatalommá növekedését, mely képes Karthago legyőzésére. Ε tény érthetetlenné válik előttünk. Azt sem tudja ábrázolásában megértetni ugyanilyen kompozicionális hiba folytán, hogyan fejlődött Róma a monarchiáig. Teljes zavarban hagyja Caesar, Pompeius, stb. viaskodását a hatalomért. Érthetetlen, hogyan kerül Cleopatra a színpadra. Nem tudjuk meg, mi akkoriban Egyiptom politikai helyzete. Ilyen hiátusok lépten-nyomon felfedezhetők. Mindent összefoglalva, ismerve vállalkozásának a nehézségeit^ melyek szinte lehetetlenné teszik az emberiség egyetemes történetének színtézisét, tisztelettel kell adóznunk Wells bátorságának. Műve azonban, minden gondolatkeltő volta mellett, mint históriai mű a megengedhetőnél is több fogyatékosságot visel magán, éppen az igazi historikus keze nyoma hiányzik róla. De hiszen elsősorban propaganda-iratnak készült a szerző nemes és a mai napok által egyre bőségesebben igazolt intenciói érdekében. Joó Tibor. Kulischer, Josef : Allgemeine Wirtschaftsgeschichte II. Die Neuzeit. München—Berlin : Oldenbourg 1929. XI—553. 8. (Handbuch der mittelalterlichen und neueren Geschichte. Hrg. von Below und Meinecke. Abt. III.) A gyors egymásutánban megjelenő összefoglaló gazdaságtörténeti munkák között kétségtelenül Kulischer Általános gazdaságtörténete a legjobb kézikönyv. Műve érdemeiről, s nagy hiányairól, volt már szó az első kötet ismertetésénél. Az újkori gazdaság ábrázolása azonban olyan feladatok elé állította a nagyérdemű orosz tudóst, melyek programmjának életrevalóságát egészen új világításba helyezik. Helyénvalónak látszik ezért céljaival szemben állásfoglalásunkat egy-két elvi észrevétellel kiegészítenünk. Kulischer szakít az eddigi gazdaságtörténeti módszerrel, amely a gazdaságtörténetet az alkotmánytörténet szemszögéből vizsgálta. Célja : a gazdasági élet ábrázolása és nem ennek a gazdasági életnek jogi, társadalmi, alkotmánytörténeti tükröződése. Mindeddig sokkal fontosabb volt a gazdasági jelenségeknek nem-gazdasági vetülete ; közgazdaságtani fogalmakat a kutatók a közgazdaság történeténél alig érvényesítettek. Kulischer felbontja hát a gazdaságtörténet tényeit azok közgazdasági alapformáira. Az első fejezetben a lakosság és a fogyasztás történeti alakulása kerül vizsgálat alá. Ezután sorra veszi a termelés