Századok – 1931

Történeti irodalom - Sebess Dénes: Két Magyarország. Ism.: Szabó István 296

296 történeti irodalom. 296 lisnak tartják, sem azoknak, akik keveslik azt, ami történt. Albrecht felfogása szerint egyrészt külpolitikai tényezők, másrészt a monarchia belső struktúrája akadályoztak meg minden, bármely irányban történő nagyvonalú megoldást. Különben is a nemzetiségi kérdés megoldása, Albrecht szerint, bizonyos mértékig már elkésett a 67-es kiegyezés idejében. Albrecht érdekes szempontjai, amelyek bizonyos mértékig igazolják a liberális kor nemzetiségi politikáját, kívánatossá teszik ennek a felfogásnak részletes bizonyítását is. A történeti tanulmányok sorát Szabó Pál Zoltán nagyon érdekes történeti statisztikai tanulmánya zárja be, amelyben Déldunántúl (Baranya—Somogy—Tolna) népességi viszonyainak alakulását vizsgálja 1830 és 1920 között. Az alapos és újszerű szempontokban gazdag tanulmány egyaránt felhasználja a statisztika és a kultúrgeográfia tanúságait és eredményeivel adatszerűleg igazolja Szekfű Gyulának a „Három nemzedék"-ben a magyarság, a nemzetiségek és a zsidóság demografikus változásairól adott okfejtését. Az emlékkönyv még hátralévő 14 tanulmányát a szerkesztő szerencsés kézzel ,,Időszerű cikkek" címe alatt foglalta össze. Messzire vezetne e cikkek mindegyikével itt részletesebben foglalkozni, elég legyen megemlíteni azt, hogy a tanulmányok, amelyek vagy a kisebbségi kérdés jogi és kulturális problémáival, vagy különleges erdélyi kérdésekkel foglalkoznak, kitűnően szolgálják a kötet célját : az emlékezés kegyeletes művén kívül a kisebbségek, különösen az erdélyi kisebbségek jelenlegi jogi, gazdasági és kulturális helyzetét megállapítani és ezek alapján, a lehetőségek szerint, a fejlődés jövő útjaira is rámutatni. Az aktuális cikkek közül a történetíró érdeklődésére különösen Teleki Pál (Időszerű nemzet közi politikai kérdések a politikaiföldrajz megvilágításában), Kniezsa István (A szláv tudományos élet és a magyarság), vitéz Nagy-Iván (A magyarság világstatisztikája és Deér József meleghangú, mégis tárgyilagos nekrológja Sufflay Milánról) tarthatnak számot. A szép és tartalmas kötet a legékesebben szóló bizonyítéka annak, hogy Jancsó Benedek nem élt és nem dolgozott hiába. A mai magyar közvélemény kétségkívül Trianon rettenetes tanulságai nyomán, elsőrendű feladatnak tartja a nemzeti kisebbségek problémájának tudományos tanulmányozását. Csak természetes, hogv ezen az úton haladva minduntalan Jancsó Benedek úttörő munkájának nyomaira talál. Ez az emlékkönyv — szeretjük hinni — jól sikerült bevezetése, programmkitűzése csupán annak a széleskörű tudományos munkának, amelyet a Jancsó Benedek társaságban tömörült magyar tudósok a nemzeti kisebbségi problémák egész területén tervszerűen és módszeresen elvégezni kívánnak. Tóth László. Sebess Dénes : Két Magyarország. Az elmúlt század politikai eszményei. Budapest, 1931. A Könyvbarátok Szövetsége kiadása. 8°. 258 1.