Századok – 1931
Értekezések - TÖRÖK PÁL: I. Ferenc József - 1
22 TÖRÖK PÁL. Nein végződött ezzel a második korszakkal Ferenc József kísérletezéseinek sora. Még egy darabig folytatta a próbálkozást, aztán ismét új útra tért : megpróbálta új alapra helyezni az alkotmányos életet a legszélesebb néprétegek bevonásával, az általános választói jog útján. A három korszak közül az elsőt hadd nevezzük Josef Redlichnek gúnyosan hangzó szavával ,,a gyermek utópiájának", — a másodikat vizsgáljuk meg ,,a magyaroknak adott kedvezések" szempontjából, a harmadikról vegyük észre, hogy abban a trónörökösök nyugtalansága befolyásolta Ferenc Józsefet. VII. A gyermek utópiája. Trónralépése után éveken át parancsoló befolyást gyakorolt reá az a nevelés, amelyet büszke anyja, Zsófia bajor hercegnő irányított. Ennek a befolyásnak tulajdonítható részben az autokráciára való törekvés, ennek a befolyásnak tulajdonítható a klerikálizmus előtérbenyomulása és a testvérek részeltetése a hatalomban. Az autokráciára törekvést fokozta Schwarzenberg Félix herceg, sőt Kübeck befolyása is, az utóbbi éppen Schwarzenberg megbuktatására igyekezve adott ilyen irányú oktatást a fiatal uralkodónak. Schwarzenberg hatása alatt szokott hozzá a gyermekifjú a katonaruha viseletéhez, az ő hatása alatt fokozódott a türelmetlenségig uralmi vágya a német és az olasz államok fölött. Az autokrácia megvalósításához tartozott az, hogy a minisztertanácsokon gyakran elnökölve a határozatokat ő mondta ki a vita anyagának összefoglalásával. Ebben olyan ügyességre vitte, hogy 1863-ban meglepte a német fejedelmeket a frankfurti tárgyalások vezetésekor. Hamar beleszólt a vitákba is, erélyes hangon, rendesen saját hatalmi körét védve. Az autokrácia megvalósításához tartozott a Ferenc idejéből örökölt rendőri rendszer fenntartása. Életírói szemére vetik a későbbi időben előszeretettel a monarchia első gentlemanjének nevezett Ferenc Józsefnek, hogy alacsony rendőri ténykedésekről vett helyeslő tudomást. De mellőzhette volna ezeket az eszközöket a Habsburg birodalomban egy olyan uralkodó, aki éveken át elvből nem érintkezett magyarokkal, nem állhatott szóba olaszokkal, nem tárgyalt azokkal, akik alkotmányos kormányzást követeltek? Mindezek gondolkozását ismernie kellett és ha a diszting-
