Századok – 1931

Történeti irodalom - Andrić Nikola: Sveslavenski Zbornik. Ism.: Bajza József 281

282 történeti irodalom. annak, hogy az első horvát királyt, Tomislávot, megkoronázták. Az évfordulót a zágrábi Tud. Akadémia, a Horvát Matica és más irodalmi egyesületek emlékkönyvek kiadásával örökítették meg. A Zágrábban működő szláv egyesületek szövetsége követte példájukat, ezzel kívánva a szláv nemzetek összetartozásának és a horvátság iránt való rokonszenvének kifejezést adni. A szerkesztéssel Andric Nikolát bízták meg, aki különösen mint dramaturg és mint a Zabavna Bibliotéka szerkesztője szerzett nagy érdemeket. Kevesen tudják nálunk, hogy Andric e „mulattató könyvtára" egész sereg magyar novellát és regényt hozott jó horvát fordításban. Amint a könyv előszavából és a szerkesztőnek egy a könyvről írt tárcájából (Obzor, 1931 január 4.) megtudjuk, a munka már 1927 közepén készen volt, de a politikai események miatt csak a mult év végén jelenhetett meg. Harmincöt szláv szerzőnek ugyanannyi tanulmányát hozza tíz szláv nyelven. A szerkesztő elmondja, mennyit kellett leveleznie és könyörögnie, amíg rá tudott venni egyes szerzőket arra, hogy cikkeiknek más szláv nemzeteket sértő részleteit átalakítsák. A szláv összetartozás érzete, úgy látszik, nincs egészen rendben ! Arról már nem szól a szerkesztő, hogy csak egyetlenegy szerb író adott cikket az emlékkönyvbe. Az is egy egészen jelentéktelen albán néprajzi témáról írta a könyv legrövidebb tanulmányát (3 oldal). Miután a felkért munkatársaknak sem cikkeik tárgya, sem megírásuk módja, vagy terjedelme nem volt előírva, igen különböző terjedelmű és értékű tanulmányok találhatók a könyvben. Felületes politikai fejtegetéseket igen alapos dolgozatok követnek és az irodalomtörténet, nyelvészet, történet, néprajz, földrajz, jogtudomány egyaránt szóhoz jutnak. Itt csak azokkal a tanulmányokkal foglalkozunk, melyek a magyar történelem szempontjából bizonyos érdekkel bírnak. Magával Tomisláv királlyal egyetlen cikk foglalkozik. Kovaiià Ferenc szlovén történetíró arra a kérdésre felel, mit jelentett az első horvát király a szlovén nemzet számára. Szerinte Tomisláv azzal, hogy megakadályozta a magyarokat a régi Szlavónia elfoglalásában, megmentette a szlovéneket. Ha ugyanis Szlavónia a magyarok kezébe jut, a szlovéneket minden oldalról idegen nemzetek vették volna körül, ami vesztüket okozta volna. A középkori horvát történelemből választották tanulmányaik tárgyát Bulié, Klaió és Sufflay. Bulié rövid elmefuttatása néhány érdekes adattal bizonyítja, hogy Dalmácia a XIII. század végén már teljesen horvát volt. Az a XV. században is, a velencei hódítás kezdetén. Csak ezután kezdenek a visszaromanizálás jelenségei mutatkozni. Klaiá Vjelcoslav kimutatja, hogy 1059— 1359 között minden horvát és minden magyar oklevél Croatiát és Dalmáciát egységes közkormányzati területnek mutatja. Más források is megerősítik ezt az egységet, mint pl. Edrisi egykorú arab földrajzi munkája. 1359 óta a magyar kancellária „regna Dalmatiae et Croatiae" elnevezést kezd használni, ami való-