Századok – 1931
Értekezések - WALDAPFEL ESZTER: Nemesi birtokjogunk kialakulása a középkorban - 259
nemesi bi8tokjodïïnk kialakulása a középkorban. 261 téktelenné válik, ezt éppen úgy nem emelték volna ki, mint ahogy, mint arra már Erdélyi régebben rámutatott1 , a nemzetségi nemesség serviensnek sem nevezte volna magát abban a korban, amikor a legerősebb a törekvés a hűbéresek részéről is minden magánjogi szolgálati viszony megszüntetésére. Ε felfogásunkat támogatja az is, hogy oly esetekben, midőn a király idegeneket emel serviensekké, kik neki korábban szolgálatokkal nem tartoztak, e hűbéri kötelezettségek pontosan körvonalazva vannak.2 1 Szükségesnek tartjuk itt külön kiemelni, hogy Erdélyi véleményével, mely szerint a királyi serviensek a várjobbágyoknál alacsonyabb társadalmi osztályt képező castrensisek, nem értünk egyet. (Az Aranybulla és társadalma. Fejérpataky Emlékkönyv. 83—108.) Váczy kutatásai kimutatták, hogy serviens és serviens között különbséget kell tennünk. Viszont Szekfűvel szemben úgy hisszük, hogy a királyi famílián kívül álló „nobilis serviens regis"-t (A serviensek és familiárisok. 18. 1.) nem kell a XIII. század közepe előtt feltételeznünk. Ε különválás, kiemelkedés nézetünk szerint későbbi fejlődés eredménye. 2 1193. ÁUO. XI. 292. „. . . totam terram . . . contulimus tali pactione interventa ; quod praedictus comes in exoratu gratiae nostrae infra limites regni nostri cum decern loricis in compensationem suscepti beneficii nobis assistat ; extra regnum verő cum quattuor loricis nobis serviat . . . sub hac conditione quodsi dictus comes absque prole morietur lirais ex filiis fratrum ipsius eodem pacto observato sub nostro dominio terram obsideat." (III. Béla adománya Veglia comeseinek, a Frangepán család őseinek.) Ugyanezeknek: 1209. CD. III. 182. ; CD. HI/1. 405. „tali vero pactionis interventu : quod praenotat-us comes Guido ad honorem regiae serenitatis nobis servire assistat ;" 1242. CD. IV/1. 268. ,,. . . quod racione terrae . . . cum tribus militibus armatis decenter et honeste, nobis servire tenebuntur . . . extra regnum autem nostrum . . . cum duobus tantum militibus deserviant." 1260. CD. IV/3. 13. ,,. . . recompensantes eorum servicia . . . quandam civitatem nostram . . . cum omnibus utilitatibus et pertinenciis universis, simul cum tributo, seu teloniot et aliis circumstanciis, et in eadem libertate sicut nobis servire consveverant . . . Hoc etiam specificando, quod si quisherede careret, heredes alterius finaliter valeant possidere" ; 1263. CD. IV. 3. „. . . universis iuribus, graciis et honoribus, et solemnium libertatum illustrium primatum regni nostri Hungáriáé praerogativis participes et communes instituimus, et facimus ; atque in consorcium, catervam, et numerum vocamus, locumque eis ipsorum in medio nostri ministerii in consilio." 1204. ÁUO. I. 91. „. . . quodlohannem Latinum . . . propter servicium suum quod nobis multocies intulit cum tota haeredum suorum suecessione ex omni officio praedictorum teutonicorum et etiam aliorum talium . . . eximimus . . . nisi in armis in quibus nobis et regno tali libertate donati servire teneantur ... et ante alium iudicem praeter nos vei ilium, qui iudicat filios iobbagionum nostrorum nullatenus cogatur in aliquo respondere ;" 1223. CD. III/l. 395. ,,. . . et se nostro manciparet servicio. Qui cum se in omnibus voluntati nostrae inclinaret et in longum serviciis nostris applicaret et ad beneplacitum nostrum in cunctis servivisset postulavit a
