Századok – 1931
Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: A szomolányi kuruc győzelem 233
a szomolányi ktjbtjc győzelem. 245 színhelyén.1 Wachtendonk rövid időre harcképtelenné válva, sebének bekötözésére félrevonult és harccsoportjának vezetését Hundtsbruth gróf, Starhemberg ezredbeli századosra bízta. Ennek azután sikerült szétfutott utóvédlovasságát összegyűjteni és a küzdelembe összezavart csoportot úgy, ahogy rendbeszedni. A lendületes kuruc támadás következménye azonban az volt, hogy Ritschán oszlopának hátulsó fele, clZ£lZ ct Wachtendonk-csoport, az útról leszorult és ezáltal elszakadt az oszlop első felétől, Maltzan alezredes csoportjától. Ez a csoport ugyanis az erdő szegélyét elfoglaló kurucok visszaűzése után tovább menetelt, mivel a hátulról jövő kuruc támadás ezt a csoportot nem érintette. így azután azalatt az idő alatt, amíg Wachtendonkék a kuruc lovassággal verekedtek, ez a csoport nagy részével már átkelt a Trnavapatak mocsaras völgyén is és nagyobb ellentállásra nem találván, lassan haladt a kijelölt úton a hegy gerince felé. Ritschán sebesülése után előrelovagolt Maltzanhoz, hogy sebét a poggyászvonatnál tartózkodó felcserekkel beköttesse. Ott aztán sürgette Maltzant, hogy igyekezzék a poggyászoszloppal minél gyorsabban előremenni és megparancsolta neki, hogy annak védelmére egy zászlóaljjal zárja el a kurucok előnyomulásának útját. Ritschán ekkor már látta, hogy harc nélkül nem fog átkelhetni a hegyen s azért négy ágyúja közül csak hármat hagyott Wachtendonk csoportjánál, egyet pedig előrevitetett a poggyászvonat védelmére. Főgondja az volt, hogy az utolsó szekér is átkeljen minél előbb a Trnava-patak mocsaras medrén és elérje a hegyen át vezető hágót. Maltzan a Mecklenburg dán zászlóaljat küldte a vonatoszlop védelmére Moreili alezredes vezetésével. Ritschán azonban aggódott Wachtendonk csoportjának sorsa miatt, s mivel hamarosan nem talált sebészt, otthagyta Maltzant és ismét lelovagolt a hegyről oszlopának hátulsó csoportja felé. Ekkor látta, hogy a poggyászkocsik a kátyús hegyi ösvényen csak nehezen tudnak a hegyre fel vergődni és személyesen is meggyőződött arról, hogy az erdőben mindig több és több kuruc gyülekezik és bujkál mindenütt, főleg pedig a poggyász vonat felé. Most már az volt az érzése, hogy a dán zászlóalj sem lesz elég erős poggyászának megvédésére, azért Maltzan alezredestől még egy zászlóaljat kért. Maltzan erre a Kriechbaum zászlóaljat is előre küldte, 1 Wachtendonk jelentése bécsi Kriegsarchiv, Feldakten, Ungarn 17045—6 ügydarabban, mely a hadbírói kivizsgálás összefoglaló eredményét tartalmazza.
