Századok – 1931
Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: A szomolányi kuruc győzelem 233
a szomolányi ktjbtjc győzelem. 237 hegyszoroson át későn este ért a hegyek keleti oldalára, ahol Nádasnál dél felé kanyarodva a néhány km-rel alább fekvő Szomolány község legelőin ütött tábort. Kurucokkal útközben sehol sem találkozott, aminek reánézve katasztrofális okát ekkor még nem sejthette. Ritschán május 27-én seregének egy napi pihenőt engedélyezett, amire az nagyon is rászolgált. Ez a népes poggyászvonattal is nehezített menetoszlop ugyanis 26-án Szakolcáról Szomolányig összesen 52 km-t gyalogolt s a menetvonal utolsó szakaszára esett a Kis-Kárpátok nehezen járható hegyi utain s a körülbelül 400 méter magas hágón való átkelés. A szomolányi táborból Ritschán 27-én helyzetjelentést küldött az udvari haditanácsnak.1 Jelenti ebben, hogy a Kis-Kárpátokon szerencsésen átjutott s elérte a szomolányi völgy keleti kijáratát, amelyet kémei szerint az ellenség előtte akart megszállni. Megállapította, hogy Károlyi ezen a vidéken több ezer emberrel már támadásra készen áll és ezenkívül tekintélyes kuruc sereg gyülekezik Szered tájékán. Nem tartja tanácsosnak ezt az erős csoportot addig megtámadni, amíg Pálffy csapataival nem egyesülhet, azért a 27-i pihenőnap után, másnap hajnalban délnyugati irányban kitér és a vöröskői várkastély alatt fogja bevárni a Pozsonyból elébe küldött Nehem gyalogezredet. Azután nyugatra fordul a Vág felé. Jövő terveiről csak nagy általánosságban beszélt : „Ich werde weiter gegen den Vag meinen Marsch nehmen und sehen, was sich mit dem Feind wird thuen lassen." Seregének erőállapota különben is gyenge, nem kockáztathat sokat, élelmikészlete hiányos s a falvakban nem kap semmit, mivel a lakosság a felkelőkkel rokonszenvezik. Hagyjuk most a császári tábort Szomolány alatt pihenni s nézzük, hogy Bercsényi és Károlyi ezalatt mit terveztek és végeztek. A kuruc fővezér portyázói és valószínűleg a falusi lakosság hírei alapján teljesen tájékozva volt a császári hadak helyzetéről. Tudta azt, hogy Ritschán Szakolcán tétovázik, hiszen Ocskay, Bokros és Luzsénszky ezredei ezt a császári seregrészt állandóan szemmel tartották. A bajcsi hídnál május 25-én kelt levelében Károlyinak ezeket írja :2 „Ugyancsak lehetetlennek látom Nagyszombathoz gyüjön már hiriink nélkül Ritschan . . . ugyan nem látom szükségét attól tartani, hogy Pálffy általgyüjön az Kisdunán . . . már 1 Bécsi Kriegsarchiv, Feldakten, Ungarn 1704—5—4. 2 Thaly : Rákóczi Tár II. kötet 67. oldal.
