Századok – 1931

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hadtörténelmi Közlemények - 204

174 TÖRTÉNETI IRODALOM. 207 várkastélyt, Heister egyik legnagyobb hadianyagraktárát hatalmába kerítette. S bár az üldöző császári lovassággal Egerszegnél vívott kemény kézitusa a magyarokra nézve kedvezőtlenül végződött, a zsákmány egy részét sikerült Érsekújvárba beszállítania. — Kratochwil Károly : Emlékezés a székely hadosztályról. (1918—1919.) 1918 november végén Erdélyben tekintetbe vehető fegyveres erő nem volt, a hadügyminisztérium által felállított új hadsereg zabolátlan, megbízhatatlan alakulatai a közcsendre nézve inkább veszélyt jelentettek. Amint azonban az oláhok betörési szándéka nyilvánvaló lett, a Székelyföldről mind többen jöttek Kolozsvárra, hogy az itt alakulni kezdő önálló székely osztagokba belépjenek. Ε székely csapatok előbb a közbiztonság fenntartásában segédkeztek, az oláh előnyomulás megindultával pedig lépésről-lépésre visszavonulva 1919 tavaszáig védelmezték Erdélyt. 1919 ápr. 26-án a székely hadosztály,— nem akarván a vörös hadsereghez csatlakozni, — a fegyvert az oláhok előtt letette. — „Tárca" : Korács József : Emlékeim a világháborúból. A Csobános-völgyben. Állásharcok a Csiki havasokban 1917 őszén a szemben álló orosz erőkkel. — Egykorú adatok az 1848-i muraközi hadjárat történetéhez. Perczel Mór hadműveletei a Dunántúl délnyugati részén 1848 október—november havában. — A „Hadtörténelmi Irodalom" rovatában Sz. Nagy Miklósnak „A Ghyczyek a magyar nemzet történetében" című tanulmányát —, —χ— Sebestyén Józsefnek „Székesfehérvár felszabadulása a török uralom alól" c. dolgozatát —, Sz. a „Die Kavallerie" 1929. évfolyamának 1—4. füzeteit ismerteti. IV. füzet. Czimer Károly : Az 1282. évi hódi csata helye és lefolyása. Szerző a rendelkezésre álló források adatainak s a tekintetbe veendő körülményeknek egybevetése alapján a csata helyét az aradmegyei Hód falu határában jelöli meg. Ezután vázolja a harc előzményeit, a kunok lázadását, a magyar hadak gyülekezését ; végül részletes leírását adja a felvonult erőknek s a csata lefolyásának. — Gyalókay Jenő : Bethlen Gábor mint hadvezér. (Második és befejező közlemény.) A tanulmány e második része az 1623. és 1626. évi hadjáratokat ismerteti hadtörténelmi szempontból. Főleg az utóbbival foglalkozik hosszasan : megrajzolja az ellenfelek általános hadi helyzetét ez időpontban, majd az év hadi eseményeit, Bethlen és Wallenstein drégelypalánki találkozását s a hadjárat befejezését ismerteti. Vizsgálódásait összegezve a szerző megállapítja, hogy Bethlen a szükség szerint óvatos vagy elszánt, de mindig gondolkodó, megfontolt hadvezér volt, akitől II. Ferdinánd s minden tábornoka, maga Wallenstein is félt. — Czobor Alfréd : Uj adatok Eger várának 1710-i történetéhez. 1710 október 23-án ostrom alá vették a császári csapatok Eger várát. Báró Perényi brigadéros, várparancsnok kemény ellenállásra készült, Réthey alparancsnok és az őrség nagy részének csüggeteg magatartása, sőt nyílt zendülése folytán azonban a vár december 1 -én kapitulált. A cikk közli Perényinek az ostrom lefolyásáról Rákóczihoz küldött jelentését s a kapitulációs-szerződés szövegét. — „Tárca" : Scheff Károly: Skulhtéty László zászlótartó. — Tóth Zoltán : A Zechentercsalád. A híres ágyúöntő Zechenter Antal családjának elmagyarosodása. — „Hadtörténelmi Okmánytár" : Óvári-Avary Károly : Gróf Schmidegg Kálmán, 1848/49-es huszárkapitány és Görgey hadsegéde. (1826—1855.) Részletek báró Mednyánszky Cézár Emlékirataiból. — Hatvani Imre jelentése az oláhok ellen intézett támadásáról. (1849 május 19.) —- „Hadtörténelmi Irodalom" : —χ— : Divéky Adorján : „A Lengyelországnak elzálogosított 16 szepesi város visszacsatolása 1770-