Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hadtörténelmi Közlemények 923

924 TÖRTÉNETI IRODALOM. ' 924 kaliberéről szól. — Erdélyi Gyula: A 15. számú hevesi insurgens gyalogzászlóalj 1809-ben. 1. Ferenc 1809 április 10-én kelt felhívásához képest Heves vármegy április 26-án tartott közgyűlésében megkezdte a nemesi felkelés megszervezését s rövidesen 1133 gyalogost és 526 lovast állított fegyverbe, kik felszerelésük után azonnal a franciáktól fenyegetett nyugati határra indíttattak. Mielőtt azonban a hevesi gyalogság a hadszíntérre megérkezett volna, Győrnél bekövetkezett a döntés. A csata után a szőnyi táborba rendelt hevesi zászlóalj kiképzése a fegyverszünet alatt is tovább tartott, míg az általános leszereléssel ezen vármegye insurgensei is hazabocsáttattak. — Gyalókay Jenő: A debreceni ütközetről. A szerencsétlen kimenetelű debreceni csata történetét rekonstruálva.. Gyalókay az eddigi felfogástól lényegesen eltérő eredményekre jut. A feldunai hadsereg hadműveleti iratai alapján azt a következtetést vonja le, hogy a debreceni ütközet nem Görgeynek, hanem Pongrátz őrnagynak, az I. hadtest vezérkari főnökének gondolata volt. Görgey nem adott ki oly parancsot, mely Nagy-Sándort kifejezetten az oroszok megtámadására utasította volna, e különben is, az augusztus 1-én kelt hadseregparancs, mely az ütközetre alkalmat adott, Görgey tudta nélkül, szabálytalanul bocsáttatott ki A továbbiakban azt bizonyítja szerző, hogy a csata katasztrofális végéért a vezetés ügyetlen volta, tehát Nagy-Sándor és vezérkari főnöke felelős s hogy Görgeynek nem volt módjában a nehéz helyzetbe jutott I. hadtest megsegítése. — Karojloric Oszkár: A cs. és kir. 29. tábori vadászzászlóalj a kcmarówi csatában. (Első közlemény.) A zászlóalj története a mozgósítás napjaiban, a felvonulás alatt s az első ütközet napokon 1914 augusztus 26-áig. — „Tárca": — y: Gróf Karacsay Fedor. (1786—1859) Rövid megemlékezés gróf Karacsay ezredes katonai pályájáról és irodalmi működéséről. — „Hadtörténelmi Okmánytár": Pilch Jenő: Világos után. Töredék Szentkirályszabadjai Karsa Ferenc 1848/49-i honvédfőhadnagy naplójából. (Első közlemény.) — A „Hadtörténelmi Irodalom" című rovatban Suhay Imre József kir. herceg munkájának I. kötetét (A világháború, amilyennek én láttam), Sz—ő. Pivány Jenőnek Magyar-amerikai történelmi kapcsolatok c. tanulmányát, —ő. Angyal Dávidnak Falk Miksa és Kecskeméthv Aurél elkobzott levelezése c. művét, Markó Árpád Hermann Czantnak Alpinismus und Weltkrieg c. könyvét ismerteti. II. füzet. •— Irányi Béla: A tüzérség története Magyarországon kezdetétől 1711-ig. (Hatodik közlemény.) Ε számban szerző az ágyú csövén alkalmazott díszítésekkel, címerekkel stb. és feliratokkal, az ágyúknak adott nevekkel, általában az ágyúcső kiképzésével foglalkozik. — Mayer-Csejkovits Károly: A nagy háború fontosabb tapasztalatai magasabb katonai megvilágításban. A világháború katonai tapasztalataiból hadvezetési, hadműveleti és taktikai szempontból levonható tanulságokat vizsgálja. — Karojlovic Oszkár: A cs. és kir. 29. tábori vadászzászlóalj a komarówi csatában. (Második közlemény.) A zászlóalj részvétele a 27. hadosztály küzdelmeiben 1914 augusztus 27. és 28 án. — Szendrei János: Magyar hadtörténelmi emlékek a külföldi múzeumokban. (Tizedik közlemény.) A turini Armeria Reale — olasz királyi fegyvergyűjtemény — magyar vonatkozású tárgyait (vértek, sisakok, pajzsok, fegyverek, lószerszámok) ismerteti. — „Tárca": Ajtay Endre: Báró Andrássy János. A francia háborúkban magát sokszorosan kitüntetett kiváló magyar liuszárfőtiszt, Andrássy tábornok rövid életrajza. (1750—1817.) — Markó Árpád: Néhai jó Borbély Ferenc Főhadnagy Uram Testámentoma Anno 1789. — „Hadtörténelmi Okmánytár": Pilch Jenő: Világos után. Töredék Szentkirályszabadjai Karsa Ferenc 1848/49-i honvédfőhadnagy naplójából. (Második és befejező közlemény.) — Bártfai Szabó László: Gróf Széchenyi István fegyvereinek jegyzéke 1848-ból. — A „Hadtörténelmi Irodalom" című rovat a követ-