Századok – 1929-1930
Történeti irodalom - Holub József: Zala megye története a középkorban. Ism.: Párdányi Miklós 877
880 TÖRTÉNETI IRODALOM. ' 880 ban nem szűkíti, sőt egyenesen szélesíti kutatási területét. Nem a megyei adatok szorgalmas kompilátoraként igyekszik az általános történelem épületébe egy-egy téglát elhelyezni, hanem ellenkezőleg, felhasznál minden levéltári és irodalmi adatot, amely összehasonlítás és analógiákból való következtetés útján megyéje fejlődéstörténetének megvilágítására szolgálhat. Mint a széles látókörű nemzeti történetíró is világtörténelmi távlatokban dolgozik, xígy állítja be Holub az ő megyéjének történelmét az általános magyar fejlődésbe. És a végcélnak ez a tudatosan egy megye területére szorítása ad Holub munkájának értéket az egész magyar történelmi irodalom szempontjából is. Zala vármegye a legkulturáltabb nyugati részeken fekvő, történelmi fejlődésében meg nem szakadt, még területében is Szent István óta csaknem változatlan, valóságos típus-megyénk, amelynek története szinte elénk tárja „a magyar vármegye" fejlődését. És ezt az általános fejlődést jobban meg tudjuk érteni egy vármegyében konkretizálva, mintha, az adatok tengerébe merülve, valamennyi megye fejlődésének absztrakt képét óhajtanánk felidézni. Holub kitartó szorgalma így is igen nagy anyagot halmozott össze, amelyet legtöbbször nemcsak a jegyzetekben való utalással mutat be, hanem belesző magába a könyv szövegébe is. Igen nagyszámú részletesemény példaképen való feltüntetésével igazolja állításait. Ez az általános igényű munkát fáradságossá és nehézkessé tenné, de itt egy kisebb területen, mint ismerős helyen, ismerős arcok között — mint Holub mondja — valóban az eleven életet varázsolja elénk. A könyv értéke éppen a fejlődés egészének magasnézőpontú meglátásán alapuló rendszerbe foglalt részletekben van, amelyek ott is újszerűvé és érdekessé teszik a könyvet, ahol az általános fejlődés irányát más alapvető munkákból már ismerjük. Kísérjük például figyelemmel az igazságszolgáltatásról szóló résszel párhuzamosan Hajnik klasszikus munkáját, amelyre szerző is számos helyen utal. Ott kitartó kutatás után egy nagy elmében leszűrődött megállapításokat olvasunk, amelyek magas napként világítják meg a tudományos kutató munkásságát, Holubnál helységek, családok neveiben, érdekeikben, törekvéseikben, az elmúlt kor eseményekben gazdag életében mindez szinte testet ölt. Ε könyvből valóban előtűnik a középkori Zala vármegyének, mint közhatalmi organizmusnak, egész eleven élete. Legfeljebb talán a jogi vonatkozásokat szerettük volna erősebben kidomborítva látni, tekintettel a közigazgatásnak és a jognak szoros kapcsolatára. (Itt nem az igazságszolgáltatási részre gondolunk, hanem különösen azokra az érdekes közigazgatási jogi problémákra, amelyek például a királyi vármegyének önkormányzativá való átalakulási folyamata mögött rejtőznek.)