Századok – 1929-1930

Értekezések - TABORSKY OTTÓ: Az 1836: XXI. t.-c. létrejötte - 840

AZ 1836 : 21. T.-C.. LÉTREJÖTTE. 855 Mitsem változtat ezen János tanácsosainak hitszegése, mert 10 év múlva már Erdély hozzájárulásával ment az. teljesedésbe s később a békeszerződést Magyarország is elismerte. Az 1551-i Ferdinánd és Izabella közti egyezség érvényességét az 1552:1. t.-c.-ben igazolt végrehajtása két ségtelenné teszi. A speyeri szerződésről is kimutatja, hogy miután az erdélyi országgyűlés közreműködésével jött létre s a magyar rendek azonnali hozzájárulásának szükségességét mi sem bizonyítja, Miske bárónak e szerződések érvényességét vitató aggályai nem helytállók. Bethlen Farkasból vett idézettel bizonyítja a referátum, hogy Báthory Istvánt saját kérésére Miksa mindenkor „Vajvodae Partium Regni Nostri Hungáriáé Transsylvanarum, et Siculorum Comiti ac in certis eiusdem Regni Hungáriáé Partibus Nostro Locumtenenti" címezte. Bihar-Közép-Szolnok és Kraszna megyék 1599-ben a magyar országgyűlésre nyertek meghívást és az 1600 : 25. t.-c. pecsétek elnyerésére Őfelségéhez utasította őket. A bécsi békéből idézi a 9. §-t is, mely meghagyja a Magyarországhoz tartozó megyék követeinek a magyar országgyűlésekre való küldetését is. Báthory Gábor is a bécsi béke feltételeivel jutott a Részek birtokába. Mivel azonban Miske báró különös súlyt helyez e szerződésre, szükségesnek tartja a magyar kancellária annak kimutatását, hogy míg egyrészt e szerződésről a sérelmek most felterjesztett szövege is megemlékezik, másrészt sem az 1613-i, sem az 1618-i országgyűlés nem erősítette meg azt. Az 1618 :72. t.-c. szövegének idézésével azt bizonyítja be a magyar kancellária, hogy ez a Partiumot iipm Erdélynek, hanem csak Bethlennek biztosította és kifejezetten csak átengedésről (concessae), nem pedig elidegenítésről (abalienatae) szól. A Bethlen Gáborral 1615-ben kötött titkos szerződés pedig azt bizonyítja, hogy Buda és Eger felszabadításához volt a Partium visszacsatolása is kötve. A nikolsburgi és linzi békéből sem következtethető Erdély tulajdonjoga az itt nem említett Partiumra; amit az erdélyi 1659 : 3., „a pecsétekről" szóló törvénycikk igazol legjobban. Ε törvényt az 1693-i úgynevezett Alvinczy-féle resolutio még fennállónak tartja olyképen, hogy „Erdély csak három nemzetének van pecsétje és