Századok – 1929-1930

Értekezések - TABORSKY OTTÓ: Az 1836: XXI. t.-c. létrejötte - 840

84 β TABORSKY OTTÓ. 1715 : 92. és 1723 : 20. t.-c.-re megjegyzi az erdélyi kancellár, hogy „magyar törvények Erdélynek ünnepélyes egyezségekkel szerzett tulajdonáról egyoldalúan nem diszponálhatnak." A gróf Nesselrode tábornok hadbiztos elnöklete alatt kiküldött bizottság elhatározta a kérdéses terület földrajzi helyzetének megfelelő kettéosztását. Ε szerint került a vitás területből Máramaros és Arad megye Zaránd egy részével Magyarországhoz s maradt a többi része Erdélynél. Miske kancellár is inkább Erdély mint Magyarország sérelmét látja ez intézkedésben. Az 1741 :18. t.-c Erdély meghallgatásáról döntött s Erdély 1751-ben nyilatkozott. Az erdélyiek katonai, kereskedelmi, bányászati és gyakorlati törvénykezési szempontokra is hivatkozva fejtették ki a Partium Erdélynél való maradásának előnyeit. Az erdélyi rendek e nyilatkozatával egyidejűleg a Részek birtokosai felhozták azt is, hogy Magyarországhoz való visszacsatolás esetében magasabb só-árat is kellene fizetniök. 1792 október 18-án az erdélyi kancellária ismét politikai, gazdasági és katonai érveket is sorakoztatott a rendek diplomatikai érvei mellé, még pedig, hogy: 1. a Pragmatica Sanctio Erdély által elfogadott formáját fogadták el kötelezőnek magukra nézve a Partium birtokosai is, tehát államérdek e terület további összetartclScl 2. cl Partium birtokosai Erdély többi legnagyobb részében is birtokosok ; 3. a Hármaskönyvnek a Partiumra speciálisan vonatkozó törvényei, az ottani birtokosok nagy kárára, érvényüket vesztenék; 4. mindkét ország közigazgatása és törvénykezése rázkódtatást szenvedne; 5. az erdélyi kincstári jövedelmek szűkítését okozná s e tekintetben is zavart és nehézségeket támasztana; 6. az e részekre eső contributio elestével az amúgy is gyenge lábon álló erdélyi tartományi pénztár érzékeny veszteséget szenvedne; végül 7. Erdély, mint nagytartomány (Gross-Provinz) szükségelte nagyobb katonaság fenntar tása a Partium erőforrásai elvesztésével lehetetlenné válnék. Miske nézete szerint az erdélyi rendek e nyilatkozata nem került a magyar országgyűlés elé és téves a magyar rendek beállítása, mintha Erdély főkép a Carolina Resolutióra hivatkoznék, mely épp Erdély sérelmét jelentette. Mindezek alapján Miske kancellár véleménye szerint