Századok – 1929-1930

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: Az 1848. évi 41. törvénycikk 809

AZ 1498. ÉVI 41. TÖRVÉNYCIKK. ^ 318 mányokat így szabályozta, még 1240-ben kelt, de abból a tényből, hogy azt Ecs lakói még 1318-ban is átíratták és megerősíttették Károly Róberttel, következtethető, hogy ezek a feltételek az egész XIIJ. században érvényesek maradtak.1

Valóban nagy különbség volt a kötött társadalmi helyzetű várnép és a szabadon mozgó í·: egyezkedő nagyszombatiak között. A Szentgyörgy tulajdonosaival kötött szerződés után másfél évtizedre, 1295-ben foglalták írásba megállapodásaikat a nagyszombatiak az említett nagybir tokos család másik ágával, úgymint Kozma comes fiaival, Pállal és Kozmával, akiknek Bazin volt a birtokukban. Ez az újabb szerződés felépítésében egyezik az 1278-ival s ez az egyezés, minthogy most a családnak nem az az ága szerepelt, amelynek kezében az 1278-i szerződés volt, annak a jele, hogy a nagyszombatiak voltak a kezdeményezők, ők ajánlották fel a bérletdíjakat, amelyek felsorolásánál természetszerűleg a korábbi szerződést vették mintáid. A lényegben való teljes egyezés, a szabad rendelkezés és a földesúri joghatóság alóli mentesség biztosítása, valamint a bérleti díjak azonossága mellett mindössze a következő jelentéktelen eltérések állapíthatók meg. A három penzát csak egész szőlő után kell fizetni, ellenben fél után az összegnek is csak a felét, azaz 60 dénárt, negyed után pedig 30-at, amely felsorolás természetes következménye annak a helyzetnek, hogy az első bérlők örököseinek kezében ekkor már az egves nagyobb szőlőknek csak fele vagy negyeele lehetett. Míg a hegyvám itt is 2—2 akó bor — de természetesen nem szentgyörgyi, hanem bazini akó — és 2—2 dénár, addig a szállítási vám hordónkint 2 dénárról 6 dénárra emelkedett. Hasonlóképen új teher a földesúr felügyelő gazdatisztjének, az úgynevezett officialisnak az egész, fél és negyed szőlő után fizetendő 4, 2 és 1 dénáros díj, míg ismét a polgároknak jelenthetett előnyt, hogy szabadon tarthattak őröket a szőlőkben.2 A XIII. században megállapított feltételek irányadók maradtak a földesurak és a polgárok viszonyában a következő század elején is. A földesurak igyekeztek ugyan a szolgálmányokat növelni s ezért köztük és a polgárok között viszályok is törtek ki, amikor azonban 1 Hazai okmánytár. III. δ.; Fejér: VII1. 2. 162. s Wenzel. XIT. 571.