Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Pester Lloyd - 804

804 történeti irodalom. 804 háromszögű elő- és hátsó fallal együtt képezték az egész építményt. A tetőszerkezet kecskelábon álló gerenda volt, melynek egyik vége sem volt földbe mélyítve, s erre a gerendára rakták rá a ferdén hajló nád-, illetve vesszőoldalfalakat. Ily szerkezetű kunyhókat zerző ma is talált a hódmezővásárhelyi tanyák putrijai között. A főleg az ajtó felett alkalmazott díszítőrészeket váltakozva, vörös és fehér színűre festették. A tetőszerkezetet egész pontosan feltüntették a helyszínén talált edénytöredék kezdetleges díszítései, melyek a kecskelábon nyugvó tetőszerkezetet primitív módon, de teljesen érthetően mutatják. — Cs. Sebestyén Károly: Az algyői templom. Szerző bemutatja az algyői templomot, melynek tornya építkezésének stíljénél és anyagánál fogva a provinciális középkori alföldi építőművészetnek egyik ritka példája, s így a megőrzendő műemlékek listájára kellene venni. — Banner János: Középkori emlékek a nyársapáti templompartról címmel a Nyársapát község határában fekvő romok közelében elterülő temető területén végzett ásatásait ismerteti. Előkerült 12 teljes sír, valamint az ossarium alapfala. Korhatározó leletként csak egy Zsigmond-korabeli obulus és egy karperc töredékei került elő, mindkettő a XIV. és XV. század találkozására mutat. A temetőt, szerző szerint a XIV. század második felétől a XVII. század másod k feléig használhatták. A temető mellett megtalálták azokat a nagy terméskövekből készült alapfalakat, amelyek valószínűleg az egykorú apátsági templomhoz tartoztak, amely templom nevet adott azután a helységnek. — Bartucz Lajos: A nyársapáti XV—XVII. századbeli koponyákról címmel Banner ásatásának antropológiai eredményeit és tanulságait foglalja össze. — A Miscellanea rovatban Buday Árpád „Széljegyzetek egy régészeti cikkhez" címmel Panaitescu Emil kolozsvári egy. tanár „Régészeti problémák és módszerek Dacia Superiorban" című elfogult és rosszakaratú tanulmányát kommentálja s helyezi kellő világításba az erdélyi, magyar részről folytatott archacologiai kutatások rövid ismertetése kapcsán. Ugyanitt érdekes összeállítást találunk a rxhardpusztai éremlelet II. Béla pénzeinek szigláiról. Az irodalom rovatban a magyar archaeologia 1928. évi termésének ismertetésein kívül A Kickebusch: Das Königsgrab von Seddin, H. Reinorth: Die Wasserburg Buchau c. műveinek, valamint a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára készült Emlékkönyv ismertetése foglaltatik. Magyarország. 1930. 62. sz. Jánosi György: 1848 március 15. A nagy nap történelmi nevezetességéről. Magyarság. 1930. 1. sz. Milotay István: A legsötétebb század. Szekfű Gyula XVlI. századának ismertetése. — 45. sz. I'ethő Sándor: A függetlenség árnyékában. Milotay István könyvének ismertetése. Nemzeti Újság. 1930. 57. sz. Bevilaqua-Borsody Béla: Régi magyarbarát nuntiusok. Adatok Zuantonio del Borgio báróról, Francesco Buonvisiről és Guiseppe Garampi grófról. ·— 62. sz. Mauks Ernő: Vahot Imre látogatása 1858-ban Széchenyinél. Adalékok gróf Széchenyi István életéhez. — 90. sz. Zách Felicián merényletének 600-ik évfordulója. A Zách legenda felelevenítése. — 121. sz. Túri Béla: A sorsdöntő század. Esterházy Miklós nádor iratairól. — 124. sz. Kállay Miklós: Hangok a múltból. Takáts Sándor könyvének ismertetése. — 139. sz. Túri Béla: Görgey Arthur. Pethő Sándor könyvének ismertetése. Pester Lloyd. 1930. 21. reggeli sz. (S..K.): Das ungarische Secento. Szekfíí Gyula XVII. századának részletes ismertetése. — 32. esti sz. Kecskeméti, Paul: Lebenslauf e'.nes ungarischen Emigranten. Óváry-Avary Károly: Báró Mednyánszky Cäsar visszaemlékezései c. munkájának bírálata. — 57. reggeli sz. Haynau in Ungarn. A szabadságharc alatt hazánk sorsában oly sötét szerepet vivő alak életrajza. — 59. reggeli sz. Haynau und die Russen. Haynau ezerepe az orosz beavatkozásban. — 61. reggeli sz. Haynau ,,patifiziert". — 62. reggeli sz. Haynans Sturz. Havnau bukásáról. —