Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Dolgozatok a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem archaeológiai intézetéből 797

történeti irodalom. 797 afírescatore del Collegio ungaro-illirico di Bologna" címen terjedelmes tanulmányban ismerteti a Bolognában 1552-től 1781 ig fennállott magyar-illyr kollégiumot, melyet Zondy (Szondy) Pál zágrábi kanonok és címzetes püspök alapított a Bolognában tanuló zágrábi klerikusok és magyar nemes ifjak számára; a kollég umot 229 évi fennállás után II. József oszlatta fel; épületében 1822 óta a Venturoli építész által szegény művésznövendékek számára alapított internátus talált elhelyezést. Fennmaradtak azonban az épület refcktóriumában a Gioacchino Pizzoli által 1700-ban festett magyar vonatkozású freskók: Szent István és Szent Imre alakjai; Szent László, amint elfogadja a neki felajánlott horvát királyi koronát; Bakócz Tamás esztergomi érsek, Kollonich Lipót érsek, Draskovics György pécsi püspök, amint a trienti zsinaton szónokol; Szelsevics zágrábi püspök. A szerző közli e képek ábrázolását s egész terjedelmében adja a festő életrajzát és működését. — Mihalik Sándor „11 calice ungherese della Cattedrale di Monza" címen ismerteti a monzai székesegyházban őrzött magyar eredetű, aranyozott ezüst kelyhet, amelyet az egyház egyik papja, Crucnola Péter, 1808 ban vett meg egy Milánó felé menetelő orosz katonától, aki hátizsákjában hozta magával. A kehely valószínűleg Erdélyben készült. Erre mutat a rajta látható felírás: Ma.rcszekel (Székelymárk), 1510. Stílusára nézve hasonlít az esztergomi és a nyitrai székesegyházak egyes kelyheihez. — Gombos Ottó „Vita mus'cole alla corte di re Mattia" c. értekezésében új, becses kútfői adatokkal gyarapítja eddigi ismereteinket Mátyás király udvara kiváló zenei kultúrájáról. — Alessandro Cutolo „La questione ungheresa a Napoli nel secolo XIV." (A magyar kérdés Nápolyban a XIV. században) a M. Tört. Társulatban 1928 nov. 29 én tartott előadás eredeti szövege. — Alfredo Fest (Fest Aladár) „Fiume in difesa della sua autonomia al principio del secolo XVII." folytatólag ismerteti Fiume polgárságának nyolc éven át folytatott szívós küzdelmét a város önkormányzati jogainak védelmében Paar Frigyes kormányzó kapitány önkényuralma ellen. — Tóth László „Analecta Bonfiniaria" c. alatt újabb életrajzi adatokat közöl Bonfiniról (magyar nemesi diplomája; a Bonfinicsalád genealógiai táblázata; Joannes Scriptornak, Bonfini íródeákjának magyar nemesi diplomája és azonosságának kérdése Cattaneo madocsai apáttal). — Angelo Sacchetti Sassetti „Per la fortuna di G. Ladislao Pyrker in Italia" a rietii városi könyvtárban fennmaradt levéltári anyagból közli Pyrker János László egri érsek levelezését Angelo Mario Ricci olasz költővel, aki a lelkes irodalompártoló érseknek és költőtársnak ajánlotta fel San Benedetto és Italiade c. műveit s később olaszra fordította Pyrkernek Rudolph von Habsburg c. eposzát. Az igen élénk levélváltás 1838-tól 1847-ig terjed, mindkét részről olasz nyelven. Dolgozatok a M. Kir. Kerenc Jó/sef Tudományegyetem archaeologiai intézetéből. Szerkeszti Buday Árpád. I. évf. (1925.) 1—2. — Az első oldalon a szerkesztőség bejelenti, hogy a Dolgozatok régészeti, érmészeti, művészettörténeti és néprajzi tárgyú cikkeket közöl, a lehetőséghez képest bőséges illusztrációkkal. „Programmja tehát ugyanaz, mint egyetemünk Kolozsvárott léte alatt az Erdélyi Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárával közös hasonló című folyóiraté volt. Komoly törek vésünk, hogy színvonal és terjedelem tekintetében is elérjük azt." Ugyanitt találjuk érdekes kultúrhistóriai dokumentumul nehéz viszonyainkra azoknak az adományoknak, valamint azon előadások jövedelmeinek pontos felsorolását, amelyekből ez első kötet előállítási költségei fedeztettek. (A főbb cikkeket idegennyelvű fordításban vagy kivonatban is közli a szerkesztő.) Buday Árpád: In memóriám. Kendi Finály Henrik egyet, professzor születésének százéves fordulója alkalmából (élt 1825—1898) rövid életrajz keretében meleghangú megemlékezésben méltatja a kiváló tudós váltó-