Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Maybaum; Heinz: Die Entstehung der Gutsherrschaft im nordwestlichen Mecklenburg. Ism.: Komoróczy György 790

töbténeti irodalom. 791 látozottsága nem tudott belenyúlni a jogkörök további kiterjesztésének meggátlásába, nem tudta, mert nem volt ereje abszorbeálni a helyi érdekekel.1 A Rajnától keletre elterülő tartományokban és országokban a központi hatalomnak nem sikerült a territoriális hatalmakat oly mértékben leküzdeni, mint nyugaton. amelyek legtöbb országában az abszolút fejedelmi hatalom kezdetei a XVI. századra mennek vissza.2 Angliában, Franciaországban, Spanyolországban, Svájcban, Westfalenben, stb. tehát nem volt meg az alapja az uradalmi kormányzat kifejlődésének, mert e területeken a központi kormány kezdeményező befolyása csaknem kizárólagos,' szemben Cseh-, Lengyel-, Magyarország, Románia, Bukovina, Szerbia, Finnország, Mecklenburg, stb.-vel.4 A központi hatalom és az uradalmi gazdálkodás zártságának ez a viszonya volt az oka annak, hogy létrejöttének feltételeit elsősorban a jogtörténeti vizsgálódás alapján magyarázzák. Ez elvnek megnyilatkozását mutatja Maybaum munkája is. Tárgyalásában a Grundherrschaft és a Gutsherrschaft fogalmi különbségéből indul ki, megállapítván, hogy míg az előbbinél sem a földesúrnak öngazdálkodásáról, sem birtokának zártságáról és jogi egységéről nem lehet szó, addig az utóbbinál éppen ezek azok a jellemzők, amelyek annak kritériumát megadják. Részletes fejtegetéseinek során a XIII. századi német gyarmatosításnak jelentőségére mutat rá, amely Mecklenburgban az eddig ismeretlen Lehnssystemet honosította meg. Ennek gazdasági következménye: a földbirtokok kifejlődése, maga után vonta a földesúri jog érvényesítése miatt a vend parasztság szociális helyzetének leromlását.5 A földesúr tevékenysége területének irtással való uövelése, illetve ezeknek betelepítése által vált fontossá. A telepítést a nálunk is ismert lokátori intézmény tette lehetővé. A „locatores" a földesúri birtokkormányzat perifériális közegeivé lettek, valamint az állami adózás egységeinek vezetőivé. A birtokon letelepült parasztság adózása ebben a kor-1 V. ö. G. Jellinek : Alig. Staatslehre. 1929. 332. 1. s V. ö. G. v. Below: Probleme der Wirtsehaítsgesch. 1926. II. kiad. 620. 1. 3 V. ö. Josef Kulischer: Allgemeine Wirtsehaftsgesch. II. k. 1929. 57—58., 60, 88. 11. Ε. Fueter: Gesch. d. europ. Staatensystems. 1919. 54, 88—89, 236. 11. Maenner: Bayern stb. 1927. 19. 1. Ulbricht.: Weltmacht u. Nationalstaat. 1910. 61. 1. 4 0. Schiff: Hist. Zeitschrift. 1924. 206. 1. Schvbergson: Gesch. Finnlands. 1896. 174. 1. stb. 5 Szép vázlatát adja e folyamatnak európai alapon K. Brinckmann : Wirtschafts- u. Sozialgesch. 1927. 38—39. 11.