Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Angyal Dávid: Szakaszok Magyarország újabb történetéből. Ism.: Miklósy Zoltán 66

66 TÖRTÉNETI IRODALOM. foglalkoznia kellene anyagával. S végül Thaly történetírói munkásságának kezdetéről összefogó képet kellett volna adnia, megállapítva azt, hogy a magyar történettudomány akkori irányai, céljai és eredményei keretében mit jelentett Thaly munkássága. Mindez nincs meg a könyvben. Jobb szeretném hinni, hogy még nincs meg: mind költői, minil irodalomtudományi, mind pedig történettudományi összefoglalásra lesz alkalma a szerzőnek a munka folytatásában. Végső ítéletünket akkorra tartjuk. Egyelőre állapítsuk meg, hogy a Thaly életének adatait szorgalmasan gyűjtötte össze és folyamatosr gyakran rokonszenves formába öntötte. Veszprémy könyvével együtt meg kell emlékeznünk Borbély Margit doktori értekezéséről is, amely Thaly Kálmán költői munkásságát fejtegeti. Komoly törekvésekre valló, módszeres kis dolgozat; röviden elmondja Thaly életrajzát, költészetéről pedig biztos látással megállapítja, hogy az Tompa, Petőfi és Arany hatásának szüleménye. Elemzi Tompa regéinek hatását s bátran mondja ki, hogy Thaly elbeszélő költeményeiből és balladáiból éppen „az epikus versek lelke" hiányzik; ismerteti kuruc utánköltóseit, majd Petőfi hatását. Költészetének összefoglaló jellemzése jól sikerült. Végül Thaly ballada-hamisításaival foglalkozik és Tolnai, illetőleg Kiedl megállapításait ismertetvén, Király György nyomán fölveti azt a kérdést is, hogy van-e csakugyan költői értékük e balladáknak. Véleménye szerint a kuruc költészet igazi gyöngyei a kéziratos kötetek dalai, ezeknek kritikai megválogatása és filológiai kiadása volna fontos feladat. A nem nagy igényű dolgozat jól rajzolt, nyugodt képét adja Thaly költészetének. Foglalkozhatott volna még azzal a kérdéssel, hogy mi az, ami az ál-kuruc balladákon kívül ma is él Thaly költeményeiből (Klapka-induló, Árpád apánk. Jaj de biisan harangoznak Tarjánban s.tb.). gr. Angyal Dávid: Szakaszok Magyarország újabb történetébőL (A Kultúra és Tudomány kiadása.) Budapest, 1928. Franklin-Társulat, 176 1. Ez a kis kötet a félszázados irodalmi múltra visszatekintő tudós szerző öt dolgozatát tartalmazza. A „Magyar politikai perek a XIX. század első éveiben" c. dolgozat (5—21. 1.) a Martinovics-összeesküvés hatása alatt keletkezett kisebb mozgalmak letörésére irányult bűnperekkel foglalkozik. Az első 1800-ban valami árulkodó besúgására az állítólagos szombathelyi jakobinus-társaság ellen indult meg és bizonyítékok híján hamarosan meg is szűnt. A másik per Four János torontáljózseffalvai jegyző, Győrffy József kamarai mérnök és Kraudy Pál ügyvéd ellen Temes vármegye törvényszéke előtt 1800 és 1808 között folyt le és a különben sem veszedelmes vádlottak kisebb büntetésével végződött. Súlyo-