Századok – 1929-1930
Értekezések - BARÁTH TIBOR: A magyar állam adóügye 1605–1648 - 607
a magyar állam adóügye. 645 Ebben a — mai szóval élve — hozadékadó felé tartó lassú folyamatban, mely három évszázadon keresztül merev konzervativizmusával nem tudott eltávolodni a földtől, van egyszersmind a magyar adórendszer korszerűtlenségének nyitja. Rugalmatlansága miatt sem a gazdasági tényező változását kellőképen követni, sem a társadalmi átalakulással kicsúszott másfoglalkozású népelemeket fölszívni nem tudta. A kamarák szünetlenül érezték a hibát s folyton sürgették a rendeket, hogy találjanak ki a portális adók mellé valami más jövedelmi forrást, mert hihetetlenül száll alá a hozadék.85 A lényegre azonban sohasem tudtak rátapintani, hisz nem volt akkor még pénzügyi tudomány, mely okaiban nyomozta volna a pusztulást. Nyugaton is hanyatlás lett a sorsa mindenféle középkori telekadónak, mert a társadalmi differenciálódással, iparosodással, kereskedelemmel szétziillöttek a régi keretek. A telekadók ott is egyoldalúakká, nyomasztókká és mégis kevéshozadékúvá váltak. A teljes katasztrófát úgy előzték meg, hogy a telekadókat hagyták összeroppanni és helyükbe bor-, sör-, ipar- stb. adókat létesítettek. Bár a pénzügytörténet ezt a folyamatot még nem mutatta ki, de a tények világos összefüggése csakis ez, mint ahogy itt igazolni törekedtünk.8 6 A magyar pénzügyi hálózatba fogyasztási adók helyett „félharmincadot" kapcsoltak, majd 1649-től katonaságot. Portális adóink tehát egyoldalúan a mezőgazdaságra nehezültek. Évi átlagos mennyiségük, ami egy-egy portát terhelt, viszonyítva a XVI. századhoz, jóval magasabb volt. F:leg a húszas évektől kezdődőleg, amikor gabonaadókat is létesítettek. Míg a XYI. században ugyanarra a portára, de jobb gazdasági alapra, átlag évi egy forint Freiherr ν. Haxthausen, Studien über die inneren Zustände des Volksleben und insbesondere die ländlichen Einrichtungen Russlands. I—III. 1847, 1852. Bd. III. S. 466. — A portakérdés kifejtését és világosabb összefüggését 1. A magyar adórendszer kialakulásában. 85 Az udvari kamara véleménye 1618. február 19. Staatsarchiv. — Propoziciô 1637. NM. Kézirattár, 515/Fol. Lat., vol. I., OL. Acta diaetalia III. No. 13. — Propozíció 1646. szeptember 22. OL. Acta diaetalia III. No. 16. — Propozíció 1649. OL. Acta diaetalia III. No. 17. — Táblázatok. 88 Az adótörténeti munkák a társadalmi differenciálódást nem szokták figyelembe venni. Egyedül Josef Kulischer, Russische Wirtschaftsgeschichte. I. Jena, 1925. Bd. I. S. 412. f. mutat rá, hogy a társadalmi tényező megváltozása az adórendszerben mély nyomot hagy.
