Századok – 1929-1930

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A magyar állam adóügye 1605–1648 - 607

008 baráth tibor. A kamarák ezidőtájban úgy emlékeznek róluk, bogy „abusus", amit csinálnak.52 A nemességnek visszavonulása, kiváltságainak elavulása általános európai vonás. Németországban a harmincéves háború idején minden állami teher alól megszabadította magát.5

3

Franciaországban a korábbi időkben nem voltak mentesek a taille alól, a XVII. században már igen. Míg előbb ismertetőjelük a földbirtok volt,most, 1610 óta, az adómentesség „la distinction par excellence".54 Lengyelországban ugyanekkor szüntették meg a kétgarasos telekadót.5

5

Kivételes helyzetben volt Csehország és az örökös tartományok némelyike. Csehországban a tizenötéves háború idején „die höheren Geldbedürfnisse" maradandóan hatályon kívül helyezték a nemesi ki váltságokat.66

Stájerországban 1604-ig az időszakos adóknak mintegy 25%-át viselte a nemesség, később többet,5

7

stb. A kiváltságok elavulásával ha föl is támadt az általános teherviselésnek szükségessége, még hosszú idő kellett ahlioz, mire a politikai-alkotmányos viszonyok annyira megértek, hogy az általános teherviselést a városokon kívül is meg lehetett valósítani. Nálunk 1848-ban történt meg, a 8. cikkely megalkotásakor. A nemesség rangsorában öt fokozatot ismertek: 1. a birtokos nemest (nobilis possessionatus), 2. egytelkes nemest (n. unius sessionis), 3. címeres nemest (n. armalis), 4. menekült nemest (n. fugitivus), 5. egyházi nemest (n. praedialis). A birtokos nemesség valahányszor adót vállalt, sosem feledte el hangsúlyozni, hogy azt csakis a jelen alkalommal, a fennforgó nagy szükségben teljesíti, a jövőre való minden kötelezettség nélkül.5

8

Ez a nemesség 52

A dolog a maga egészében akkor derül föl, ha az államháztartás másik ágáról: a rendes bevételekről is részletes feldolgozás készül. 53

G. Schmoller, Preussische Verfassungs-, Verwaltungsund Finanzgeschichte. Berlin 1921. S. 93. 54 Awetis Araskhaniantz, Die französische Getreidepolitik. Leipzig, 1882. S. 89. 55

Kurtzeba, S. 149., 144. 56

Gindely. 1526—1618. S. 117. A cseh adótörténelmet csak 1618-ig ismerjük. 57 Franz Mensi, Geschichte der direkten Steuern in Steuermark bis zum Regierungsantritte Maria Theresias. I—III. Graz—Wien, 1910—1922. Bd. I. S. 224. Anm. Nr. 1., Bd. I. S. 343., 485. 58

Egy ilyen ünnepélyes záradékot olvasunk 1638-ban, amikor Érsekújvár és Szendrő várára pénzt ajánlottak. „Ita.