Századok – 1929-1930

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A magyar állam adóügye 1605–1648 - 607

008 baráth tibor. néprétegeket is teherviselés alá óhajtották szorítani. A szabadság és kiváltság iránt annyira érzékeny korban ennek megoldása, minthogy a nemességet érintette elsősorban, az egyik legnehezebb feladat volt. A Tripartitum kánoni szavai szerint a nemesség harmadik sarkalatos kiváltsága az volt, hogy „ ... mindennemű jobbágyi szolgálat, adakozás alól, rovás és egyéb adó, vám- és harmincadfizetéstől mindörökre teljesen mentesek és ki vannak véve, csupán csak az ország védelmére tartoznak katonáskodni".4

3

Mindenki, aki a nemesség árnyékába valahogyan behúzódott, a dikátor megjelenésekor esküdött erre a cikkelyre. A kisebb kiváltságú népelemek libertása is akkor válott teljessé, ha az az adótól felszabadította őket. A XVII. század első felében az általános teherviselés kérdésében egyetemes rendelkezés, mely a kamarai elvnek megfelelően átalakította volna a társadalmat, nem történt. Ellenben időről-időre mégis elég következetesen adózás alá vetettek bizonyos népelemeket. Ε megfontolásoknál, mint a pénzügyi szemléletnél említettük, az aequalitás gondolatával operáltak, azaz, aki az államtól bizonyos szolgáltatást élvezett, tartozott ellenszolgáltatással viszonozni. (V. ö. 8. 1. s a 24. jzt.) A nemesség, miként Werbőczi is mondta, adómentessége ellenértékeképen a haza védelmére katonáskodott. 1526 után, amidőn az ország épsége naponként súlyos csorbákat szenvedett, ez a szükség állandósult, tehát a nemesnek állandóan fegyverben kellett állnia. Három emberöltőn keresztül a nemesség kifogástalanul teljesítette kötelességét.4

4

A hosszú török háború változást hozott. Elterjedtek a lövőfegyverek, tüzes golyók, gyantás, büdös követ szóró röppentyűk s a középkori jellegű közelharc háttérbe szorult. Födött harc a várból és nyilt harc, de gyors mozgással, lett a taktika alfája. A páncélos korszak tehát lejárt. Az állóharcra való nemesi insurrectio az új viszonyok közt lomhának, használhatatlannak bizonyult.45

A kor követelménye az volt, hogy a nemesség vesse le páncélját és könnyű lovas módjára 43

Werbőczi, Tripartitum, P. I. tit. 9. 44

Szekfű Gyula, Magyar történet, XVI. század, 131.1. 45

A magyar viszonyokra vonatkozó ezen megállapításokat megtaláljuk Szentirmai Imre értékes dolgozatában. Magyar csapatnemek a tizenötéves török háború idején 1593— 1608. Esztergom. 1909., főleg 18., 19., 26. és 32. 11. és Esterházynál. Toldy 358. os.zlop.