Századok – 1929-1930
Értekezések - BARÁTH TIBOR: A magyar állam adóügye 1605–1648 - 607
a magyar állam adóügye. 627 eset történt 1626-ban, amikor az erdélyi fejedelem fenyegető hírére, Ferdinánd király udvarába hivatta Esterházy Miklós nádort, az érsek Pázmányt és kilenc más előkelő személyt, kiknek egyéb előterjesztések között azt is tette,hogy az országgyűlésen rendelt adó mellett, ezúton is áldozzanak valamit, „csak a jelen alkalomra, ne pedig úgy, hogy a példa a következő időkben bármi módon is szokássá váljék".5 A kérés ez esetben is eredmény nélkül maradt. Még egy adatunk igazolja 1642-ből, hogy nálunk a XVII. század első felében az országgyűlésnek tanácsi üléssel való helyettesítése pénzügyi szempontból pozitív eredményre nem vezetett.6 Vele párhuzamosan történt a kísérletezésnek másik típusa, amikor tanácsülés nélkül, közvetlenül az ország vezető embereihez fordultak, s a királyi név varázsával igyekeztek kedvezőbb eredményt elérni. 1612 tavaszán kézbesítés végett különböző parancsokat küldtek a magyar kamarába. Az ország főpap, mágnás és nemes uraihoz szóltak „pro dicae unius anni continuatione, juxta limitationem proxime factam, cum diaeta tarn cito célébra ri non possit."7 A magyar kamara figyelmeztette az udvart, hogy az ilyen kéréssel inkább a megyékhez kellene fordulni s nem az urakhoz. Üjabb átiratban felszólították, hogy ne késlekedjék, hanem küldje a parancsokat.8 A kamara, jóllehet tudta, mit cselekszik, fejedelmi légkörben éhT én, engedelmeskedett.9 A kísérlet ezen az líton is kudarccal végződött. A kamara sürgetésére a két megye a trencséni gyűlés ellenkező értelmű határozatára hivatkozott s ígéretét visszavonta. A kamara tovább nem bolygatta az ügyet, mert — mint írta az udvarba, — „akkor a megyék azonnal a nádorhoz szaladnának, akiről pedig úgy ismeretes, hogy adott szavától nem áll el". Hofkammer. 1612. fasc. No. 2. 5 Tudománytár, 1838. IV. rész, 179. 1. 6 Az 1642. évi elmaradt országgyűlésen az együttlévő rendeket november 29-én felszólították a császári biztosok adómegajánlására, mire a rendek kijelentették: „Nos hic, quandoquidem extra generalem diaetam, nullás dicas sen contributiones in nos assumere possemus." Toldy, Esterházy, 61. oszlop. 7 OL. Benignae resolutiones. Bécs, 1612 május 3. 8 Uott, 1612 május 10. + a 4. sz. jegyzet. " 1614 november 24-én nyilatkozik a dikáról, amit a Tripertitum P. II. tit. 3. szerint csak az ország beleegyezésével lehet elrendelni, „nihilominus majestas vestra sapientissimo judicio, quid hoc loci fieri possit, decernet." Idézett iratban a 8. OL. KO. Protocollum * 739. 39*
