Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 577

adalékok bethlen liábor történetéhez. 603 szerény szervezetre ráaggatnunk a merkantilizmus nehéz palástját. Bethlen telepítései kétségtelenül erősítették az erdélyi társadalmat. Szerette volna, ha a szászok és magyarok minél sűrűbb összeházasodása által szaporítható lett volna a munkát kedvelő és a tudást megbecsülő értelmiség magyarjai közt.1

Bizonyos, hogy a magyar nemesi társadalomnak minél becsesebb elemekkel való gyarapítása is szeme előtt lebegett, midőn a református papok utódjait megnemesítette élete vége felé.2 Nemesi demokráciának megalapítására azonban nem gondolt. Nem származásuk, hanem érdemük szerint becsülte az embereket, ha a közérdekben szolgálatot kívánt tőlük, de ez még nem jelentette a nemesi demokrácia kedvelését. Államának monarchiai szerkezetét lazította volna, ha az urak tekintélyét a köznemesség által semmivé akarja tenni. Rimay Jánost, a régi magyar nemest az 1621-i válság alkalmával azzal a biztatással erősítette hűségében, hogy „kastélyos főemberré" teszi, ha Isten életét megtartja." Bethlen első támadása idején jogosnak hitte azt a követelését, hogy a vármegyék fizessenek meg oly adót, melyet egy főúri tanácskozáson vetettek ki rájuk. Midőn két vármegye követe ez ellen hevesen tiltakozott, Bethlen így válaszolt haragjában a tiltakozóknak: „Az Isten nyakatokat szakaszthatja, ha mind ilyenformán akartok viselkedni az urakkal."4 A Rimaynak adott ígéret és a köznemeseknek ez a megpirongatása eléggé bizonyítják, hogy Bethlen nem kívánta megváltoztatni a főnemesség és köznemesség különbségének társadalmi, vagy politikai jelentőségét. De miért keresnők Bethlen jelentőségét ott, ahol nem találhatjuk meg"? Miért nem keressük ott, ahol már régen megtalálta a történetírás? Ragaszkodjál a régi igazsághoz, mondja Goethe. Nem járunk rosszul itt sem, ha tanácsát követjük. A nikolsburgi békének kivívása az ő egyik nagy érdeme. Ezt az érdemét, attól tartok, ma kicsinyelni vagyunk hajlandók. A nikolsburgi békét, azaz az 1608-i törvények megerősítését normális úton is el lehetett volna érni valamely országgyűlésen, úgy gon' Kraus: Chronik 76. - L. erről Zsinka Ferenc tanulmányát Lukinich Nagyenyedi Albumában. 5 Mikó id. m. II. 400. 1. 4 Mill. Tört. VI. 279.